Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. október 17. szerda - 31. szám - Megemlékezés a Gárdonyi Géza-emléknapról - A Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - HISZÉKENY DEZSŐ (MSZP):
1048 ELNÖK: Köszönöm, TuriKovács Béla képviselő úr. Megadom a szót Hiszékeny Dezső képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. HISZÉKENY DEZS Ő (MSZP) : Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Összesen kettő kérdéssel szeretnék foglalkozni a költségvetés értékelése kapcsán. Az egyik az Unió szerepe, a másik pedig az állam szerepe az ország működése kapcsán. Az Unió s zerepéről államtitkár úr is tett említést, de azt gondolom, hogy akkor gondolkodunk erről helyesen, ha ezt a helyén kezeljük, és valósan értékeljük a szerepét a költségvetés és az ország működése szempontjából. (13.20) Azt hiszem, hogy ezzel újat nem mon dtam, hiszen Varga Mihály is ezt pontosan és jól tudja. Egy közelmúltban tartott szakmai vitán elismerte: „Kétségtelen, hogy az uniós források hozzáadnak a magyar gazdasághoz, nettó haszonélvezői vagyunk a rendszernek. De ezt inkább úgy kell felfogni, mint amikor valaki biciklizni tanítja a gyerekét és löki hátulról. Ha nem löki, kicsit lassul, de azért akkor is van egy sebessége.” Két gyermeket neveltem fel, mindkettő tud biciklizni. Az akkori tapasztalataimra visszagondolva arra emlékszem, hogy ha nagyon lelassult, abból bizony akár pofára esés is lehetett, és utána nagy sírásrívás volt. Ezért gondolom, hogy helyén kell kezelni az Unió szerepét az ország működése szempontjából. Amire én gondolok, az az, hogy megítélésem szerint elképesztő összegű uniós tá mogatásokat kapott az ország az elmúlt időszakban, és amit kifejezetten tragikusnak tartok, az az, hogy ennek a hatékonyságnövelésre való hatása milyen alacsony. Az elkövetkezendő időszakban, azt gondolom, veszélyes helyzetet teremthet, ha erre nem kellő s úllyal figyelünk oda. Jó és szerencsés, hogy jelen van államtitkár úr. Ma már két ellenzéki képviselő is megdicsérte, hogy jelen van és részt vesz a vitában. Növelem ezek sorát, bár látom, hogy kicsit értetlenül áll az előtt, hogy ezért miért dicsérik meg. Azért, mert kuriózumnak számít például a tegnapi napra gondolva, amikor a lakástakarékkal kapcsolatban a világon senki nem volt hajlandó a kormány részéről megnyilatkozni. Ehhez képest üdítő az ön jelenléte és az, hogy egyáltalán szóba áll az ellenzékkel. Tehát azt gondolom, hogy illő helyén kezelni az Unió szerepét, és akkor nem hibázunk, ha tisztában vagyunk azzal, hogy országunk valós teljesítménye 12 százalék körül van. Ha visszaemlékszünk a néhány perccel ezelőtt elmondott példámra, helyesebben arra, amit idéztem a pénzügyminiszter úrtól, a biciklizős példára, az a nagyon lassult növekedés életveszélyessé is tud válni. Különösen veszélyessé tud válni akkor, ha azt vizsgáljuk ezzel párhuzamosan, hogy az állam szerepe micsoda ebben az egész rendszerben. Az állam nagy forrásfelhasználó. Ezért szerintem elkerülhetetlen és megkerülhetetlen, hogy vizsgáljuk azt, hogy az állam forrásfelhasználása milyen mértékű. 2010re visszamenőleg néztem meg ezeket az adatokat. Átlagon felüli mértékben növekedtek az állam kiadásai. Értem én, hogy a választások évében elég volt csak beszélni arról, hogy itt óriási leépítés lesz és az állam szerepét újból kell vizsgálni, óriási költségcsökkentésre van szükség. De azóta eltelt már idő, és megint csak azt tapasztalom, hogy errő l beszélnek, beszélnek, és nem történik ebben az ügyben semmi. Ugyanakkor 2016ról 2017re vizsgálva azt láthattuk, hogy ismét jelentős növekedés tapasztalható ezen a területen, az állam működésére fordítandó források tekintetében. Tehát azt gondolom, ez a két olyan kérdés van, amelyet hasznos általában vizsgálnunk, amikor a költségvetést értékeljük, és együtt gondolkodunk azon, hogy az elkövetkezendő időszakban mivel lenne helyes foglalkoznunk. Az egyik az, hogy vizsgálni szükséges, hogy az Európai Uniótól kapott források hasznosulása hogyan történik. Én nagyon kevés olyan beruházást tudok mondani, amely a továbbiakban forrást tudna majd teremteni, és uniós összegeket költöttünk erre. Gondoljanak velem együtt a kilátókra, a stadionokra és egyebekre, amelyek et uniós forrásból építettünk, valósítottunk
