Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. október 17. szerda - 31. szám - Megemlékezés a Gárdonyi Géza-emléknapról - A Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
1033 nemzetiségek megmaradásához Magyarországon. A Magyarországi nemzetiségek bizottsága elfogadásra javasolja a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmüket. Áë ŕă îä ŕđ˙ ç ŕ â ŕřĺň î âí čěŕ í čĺ . ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kétperces jelentkező nincsen jelen. Megadom a szót Banai Péter államtitkár úrnak, aki s oron kívül kér szót. Öné a szó, államtitkár úr. BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Számvevőszéki Elnök Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Azért tartottam fontosnak, hogy a vita kezdeti sza kaszában szólhassak a 2017es költségvetés végrehajtásáról, mert meglátásom szerint azért összességében mégiscsak azt lehet megállapítani, és örülök, hogy ezt a hozzászólások nem kérdőjelezték meg, hogy a tisztelt Országgyűlés által a 2017. évre megfogalma zott makrogazdasági, illetőleg a mindennapokat meghatározó célok teljesültek. Mondhatjuk ezt a makrogazdasági célokról, hiszen a költségvetés elfogadásakor, a 2016. tavaszi ülésszak végén még 3,1 százalékos növekedést feltételeztünk, ehelyett 4,1 százalék lett. Meg tudtuk őrizni az államháztartás stabilitását, csökkent az államadósság, növekedett a foglalkoztatottak száma, és érdemben növekedett a reálbérek szintje. Ezzel már át is térek a makrogazdasági számokon túl a mindennapi életet befolyásoló folyamat okra, hiszen hogyha többen tudnak dolgozni, és növekszik a reálbér, akkor, azt gondolom, hogy az életszínvonal is növekszik. (12.10) Ezen alapvető megállapítás után engedjék meg, hogy a vitában elhangzott néhány konkrét felvetésre reagáljak! Z. Kárpát Dán iel képviselő úr azon felszólalásával egyet tudok érteni, amely szerint nem célszerű a GDPt abszolutizálni. Épp ezért szólunk arról, hogy a GDP alakulása mellett a többi makrogazdasági és életszínvonalbeli folyamatnál mi történt. És amikor összehasonlítju k a magyar növekedési adatokat más országok adataival vagy Magyarország korábbi adataival, akkor egyetértek azzal, hogy a GDP mellett más mutatókat is kell nézni. Itt hadd említsem azt, emlékszünk olyan magyar gazdasági növekedésre, amely növekedés nem pár osult a foglalkoztatottak számának bővülésével, épp ellenkezőleg, a foglalkoztatottak száma csökkent. Mit ér az a növekedés, amely, főleg hosszabb távon, nem a foglalkoztatottak számának és a reálbéreknek a növekedésével párosul? Éppen ezért fontos az, hog y a tavalyi növekedési számok mellett a többi makrogazdasági számról is beszéljünk. És azt is mondhatnám, hogy igen, össze lehet hasonlítani a magyar növekedési számokat más középkeleteurópai országokkal, de nézzük meg ezen országok többi mutatóját is. K épviselő úr említette Romániát. Nézzük meg, Romániában ikerdeficit van. Mindnyájan tudjuk, hogy az a gazdasági növekedés, amely ikerdeficittel párosul, fenntarthatatlan, és annak a levét az adott ország és az adott ország lakosai meg fogják inni. Sajnos, m i magunk is tudjuk, hogy ez mit jelent. És az is számít, hogy amikor a növekedési adataikat nézzük, akkor figyelembe vesszük a dinamikát, azt, hogy milyen változások vannak. Kétségtelen tény, hogy a gazdasági válság után a magyar gazdaság növekedési adatai elmaradtak a visegrádi hármak vagy számos középkeleteurópai ország adatától. Más volt a teher, amit cipeltünk. Nekünk GDP arányában százalékpontokkal többet kellett finanszírozni az államadósságra, mint mondjuk, Csehországnak, Szlovákiának vagy Lengyelo rszágnak. Nem felejthetjük el, hogy a gazdasági válság ideje alatt sem esett vissza a lengyel gazdaság, míg Magyarországon az egyik legnagyobb visszaesés volt. Nem felejthetjük el, hogy az említett országokban sokkal nagyobb volt az aktivitási ráta és a fo glalkoztatási ráta, mint Magyarországon. Éppen ezért javaslom, hogy nézzük meg a 2013as növekedési fordulat óta látott számokat, és azt fogjuk látni, hogy a magyar gazdaság bővülése számos esetben meghaladta a példaként említett többi középkeleteurópai ország gazdasági növekedésének adatát.
