Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. október 17. szerda - 31. szám - Megemlékezés a Gárdonyi Géza-emléknapról - A Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről:
1024 994 milliárdra. Nos, azért ez egy eléggé hibás és durva elemzés, és ilyet azért nem szabadna elkövetni vagy közölni, u gyanis ezek nem összehasonlíthatók, hiszen a különböző időszakokban eszközölt kiadások különböző árszínvonalak mellett értelmezhetők. Tehát ha már a részarányokat vesszük, akkor nyilvánvalóan kiderül az, hogy a jóléti funkciókra 2016ban az összes kiadásna k 52,2 százaléka fordítódott, 2017ben viszont már csak 50,9. Ugyanakkor viszont az állam működési funkcióira 16 százalék helyett 17,3 százalék, a gazdasági funkcióknál pedig 18 százalékról 19,4 százalékra emelkedett. Tehát egy olyan tendencia valósul meg sajnálatos módon, és ez 2010 után szinte folyamatosan van, amelyiknek az a lényege, hogy a jóléti funkciók egyre kisebb súllyal szerepelnek, az állami működési és a gazdasági funkciókra pedig egyre nagyobb összegeket költenek. Nagyjából az látszik nemzetkö zi összehasonlításban, hogy a gazdasági támogatások Magyarországon az európai uniós átlaghoz képest egyharmaddal magasabbak, ugyanakkor az oktatásra és az egészségügyre adott, fordított kiadások pedig egyharmaddal kisebbek. Ebből következik az is, hogy az elmúlt esztendők nagy vesztese az oktatás és az egészségügy, ami azért is fájó, mert azt gondolom, hogy a hosszú távú gazdasági növekedéshez nemcsak technikai, technológiai fejlesztésre van szükség, ami szintén elmaradt az elmúlt években, hanem jó minőségű humán tőkére is, amelyhez pedig arra lenne szükség, hogy az oktatás és az egészségügy színvonala egyre jobb és jobb legyen. Ehhez képest arányaiban egyre kevesebb és kevesebb összeg jut. Azt gondolom, hogy ez egy nagyon fontos eleme az egésznek. Amikor mo st ebben a pillanatban összességében rátekintünk a költségvetésre, akkor úgy nagyjából rendben vannak a dolgok, de olyan belső szerkezeti problémáktól terheltek, ami előrevetíti azt egyébként, hogy biztosan nagyon komoly gondok és problémák jelentkeznek ma jd a későbbi jövőben. De általában a kormányok ezt szokták csinálni, hogy valamilyen módon a problémákat maguk előtt görgetik, hogy majd a jövő generáció megoldja. Ugyanez történt 2010 előtt is, amikor adósságot halmoztak föl. Most pedig ugyanaz történik, amikor az európai uniós támogatásokat égetik el, és nem a jövőépítésre használják föl. Azt gondolom, itt nagyon sok változásra lenne még szükség ahhoz, hogy valóban azt mondhassuk, hogy most már egy olyan gazdasági állapot, gazdasági helyzet volt, ami hoss zú távon is fenntartható. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Mellár Tamás képviselő úr. Most megadom a szót Varju László képviselő úrnak, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó, képvis elő úr. VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy Mellár úr után, a makromegközelítések után néhány részkérdésre is kitérhetünk, és így talán értelmezhető le sz ez. Mindenekelőtt azonban arra kell kitérnem, amit miniszter úrtól, utána az Állami Számvevőszék elnökétől és képviselő uraktól is hallottunk. Mindannyian hivatkoztak arra, hogy egy hatéves bérmegállapodás jelentősen segítette, segíti a folyamatokat az országban. Azt gondolom, tisztelt uraim, hogy akkor ez vagy pontatlan vagy nem állja meg a helyét. Hatéves bérmegállapodás nincs. Hatéves megállapodás van, amin belül van egy kétéves bérmegállapodás, ami egyébként ebben az évben lejár, és éppen most kell ö nöknek ezt újratervezni, ahol a munkavállalóknak jelentős bérkövetelése van, amit egyébként pedig támogatni kellene vagy kell. A másik oldalról ebben a megállapodásban önök a szociális hozzájárulásról szóló kitételben vállaltak egy csökkentést, ezt pedig n em tartják be. Tehát ez a megállapodás, mondjuk úgy, hogy egyszerűen nem működik. Van egy következő része az eddig elhangzottaknak. Ez pedig az, hogy miniszter úr felsorolta, hogy milyen beruházások történtek, amelyek segítették a gazdasági növekedést. Azt is tudjuk most már számos jelentésből, hogy ezeket a beruházásokat - akár közútfejlesztés, akár ipari parkok, akár
