Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. október 17. szerda - 31. szám - Megemlékezés a Gárdonyi Géza-emléknapról - A Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1020 Külön problémaként emelték ki a fogyatékkal élők és a roma gyerekek diszkriminációját az örökbefogadási folyamat alatt. Ez csak két mondat egy most megjelent jelentésből ahhoz a fantasztikusan sikeres költségvetéshez, fantasztikusan sikere s társadalmi vízióhoz, amiről ön beszélt. Arról is beszéltek, most már nem tudom, hányadszor, hogy 2008ban meg 2009ben a költségvetés ilyen volt meg olyan. Hát, az országnak nem kívánom, maguknak egyszer kívánná m, csak sajnos ez nem választható külön egymástól, hogy egy gazdasági válságban egy ilyen frankó költségvetést csináljanak, ahol minden számot önök előre meg tudnak mondani az üveggömb segítségével. Miközben éppen legutóbb azt hallgattam Matolcsy helyettes étől, hogy az inflációt nem tudja megtervezni a Magyar Nemzeti Bank, mert ugye, a devizahiteleseknek ezzel tudtak egy kis kárt okozni, tehát ilyen értelemben ők például arról beszéltek, hogy nem tudják megmondani, hogy a forint árfolyama nő vagy csökken és milyen arányban a következő időszakban. Ezt egyébként csak az ön társadalmi víziójához hozzátéve: ezen több tízezer ember pere ment el, és a lakása, és éppen kilakoltatás előtt állnak, mert ilyen állásfoglalásokat tesz a Magyar Nemzeti Bank a Kúria számár a. Aztán ebbe persze a bankok bele tudnak kapaszkodni, meg abba a szabályozási pontatlanságba, amit önök tudatosan hagytak kiskaput az ezzel kapcsolatos törvény módosításakor. Magyarul, nem lehet összekeverni egy válsághelyzetben megírt költségvetést egy n emzetközi gazdasági helyzetben kedvezőbb körülmények között létrehozott költségvetéssel. De most ezt tegyük egy pillanatra félre! Még Szűcs Lajos mondott egy mondatot, amire szeretném felhívni a figyelmét. Ön azt mondta, hogy nemzetközi szervezetekhez ford ultak az ellenzékiek, hogy a költségvetés majd nem lesz betartható. Én nem tudok ilyenről, hogy bármelyik ellenzéki párt fordult volna bármilyen nemzetközi szervezethez. Viszont egyet például tudok, hogy Orbán Viktor azzal roadshowzta végig a mi kormányun k idején Európát, hogy ne kapjon a magyar kormány európai uniós forrásokat, mert ez a kormány nem érdemli meg, hogy megkapja. Bólogat hozzá. Fantasztikus! Nem tudom, tudjae, észrevettee, hogy nem a kormány kapja a forrásokat, hanem Magyarország kapja a f orrásokat, a magyar emberek kapják a forrásokat. Persze, maguknál inkább Mészáros Lőrinc, igaz, ő is magyar ember, de… Meg a Garancsi, aki az év legjobb vállalkozója, mert repteti a miniszterelnököt repülőgéppel, végül is ezért megérdemelte a kitüntetést, ez egészen biztos. Magyarul, maguk voltak azok, akik konkrétan kárt akartak okozni abban az időszakban Magyarországnak, nem pedig az ellenzéki pártok. Éppen ezért én is rövidre fogom fogni a beszédemet, mert azt látom, hogy egyrészt Mellár úrnak el kell me nni, mint ahogy kiderült (Derültség.) , de ettől függetlenül azért is, merthogy olyan óriási szakadék tátong az ellenzék és a kormányzati vélekedés között a költségvetésről, a zárszámadásról vagy éppen a társadalmi vízióról, és ezek a vélemények, ahogy láto m, én is sok ilyen vitában vettem részt, falra hányt borsó. Tehát mi itt elmondhatjuk, talán a saját magunk, lelkünk megnyugtatására, hogy mi a véleményünk, mi az álláspontunk, de vajmi keveset számít. Hiszen, ahogy Z. Kárpát Dániel is elmondta, egyetleneg y ellenzéki képviselői indítványt nem támogattak, még véletlenül sem. Ebből kifolyólag látható, hogy a kormány nem nyitott semmilyen jobbító szándékú észrevételre. Azt még egyszer hadd mondjam, hogy az öndicséret akkor annyira nem büdös, ha van benne egy k is önkritika is. Ebben itt nagyonnagyon büdös van a Házban, merthogy maguk aztán azt mondták, hogy itt semmilyen önkritikát nem kell gyakorolni a költségvetés kapcsán, és minden fantasztikus. Annak ellenére, hogy a kormány saját hatáskörben átírta a költs égvetési sorokat folyamatosan, néha nem lehet ráismerni, hogy mi lett az egyik számból a végére. A másik, ami sokszor elmondott kritika, de talán érdemes ezt külön kiemelni; két ilyen pontot emelnék ki. Az egyik az, hogy úgy beszélünk erről, hogy már elfog adtuk a következő évi költségvetést, és még nem zártuk le az előzőt. Önök ezt a stabilitással meg a kiszámíthatósággal szokták igazolni. Szerintem nem igazolja az élet ezt semmiféleképpen. Én azt gondolom, az a helyes, ha tudjuk, hogy mi történt az előző é vben a költségvetés számaival, esetleg ebből valamilyen