Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. szeptember 17. hétfő - 22. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - JAKAB PÉTER (Jobbik):
102 kerestem volna, hogy a számlázás továbbra is bérszámlázással történike, vagy pedig ezeket már az NHKV Zrt. csinálja. És ige n, azt tudom - nem a beszámolóból , hogy az NHKV Zrt. feladata már, hiszen 415 millió forintot költöttek szoftverfejlesztésre, amely semmi más, mint a számlázórendszer bevezetése. Ez a számlázórendszer, valljuk be, ha hat hónap csúszással sem tudnak ezek a számlák a lakossághoz megérkezni, nem működik jól. Igenis, hiszen 150 közszolgáltató lakossági adatait kellene rendszerezni, azokat kellett volna ezzel a 415 millió forintba kerülő szoftverrel véglegesíteni és eljuttatni időben a lakossághoz. Még egy mon datot szeretnék kiemelni ebből a kiegészítő mellékletből, amit találtam. Az NHKV Zrt. egyik feladata a hosszú távon fenntartható finanszírozási rendszer és nullszaldós ágazati működés. Kérdezem én, hogyan lehet az, hogy a nullszaldós ágazati működést tűzi ki feladatául, céljául, és nem szedi be a bevételeket a lakosságtól és - ennek ott a másik oldala - az önkormányzatoktól. És az önkormányzatokat hozzák olyan helyzetbe, hiszen amikor a hulladékgazdálkodási törvény megszületett, akkor központosította a fela datot, de az önkormányzati törvény kötelezően ellátandó feladatként nevesíti a hulladékgazdálkodás szervezését. Tehát az önkormányzat az, amely a végén mindenért felel, hogy a lakosoktól el legyen szállítva a hulladék. Egy kicsit fűzném tovább az önkormány zati részt, hiszen a közszolgáltatók nonprofit gazdálkodási cégként a szolgáltatási díjból, amit az NHKV Zrt. oszt vissza a közszolgáltatóknak, fedezik ezt a szolgáltatást, amely korrekciós tényezőkkel eltérített szolgáltatási díj. Tehát tesznek azért reng eteget, hogy minél többet újrahasznosítsanak, szelektálják ezeket a hulladékokat. De jelzem, sem a Q1, sem a Q2, sem a Q3 vonatkozásában nem kapták meg még ezt a szolgáltatási díjat, akkor hogyan működhetnek így a rendszerek? Ki fizeti meg? Az önkormányzat , a tulajdonos. Tehát átvitten ki fizeti meg? Maga a lakosság. És ezzel, hogy az egyes közszolgáltatók ezekhez a szolgáltatási díjakhoz nem férnek hozzá, magát a lakosságot teszik ki ilyen tehernek. Úgyhogy bízom benne, hogy hamarosan működni fog ez a 415 millió forintból kialakított számlázási rendszer. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. „Avatkozzon be a kormány a miskolci repülőtér megmentése érdekében!” címmel a Jobbik képviselőcsoportjából Jakab Péter képviselő úr jelentkezett napirend utáni felszólalásra. Öné a szó, parancsoljon! JAKAB PÉTER (Jobbik) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A miskolciak és a borsodiak hosszú évek óta, ha nem évtizedek óta várnak arra, hogy végre e gy tőkeerős befektető jelenjen meg a térségben, hogy ez a befektető talán pénzt, minőségibb munkahelyeket és minőségibb béreket hozzon a megyében élők számára. Nagyon sokan azt gondolták, hogy ez a tőkeerős befektető a maga egymilliárd eurós beruházásával majd a BMW lesz, de sajnos a miskolciaknak, a borsodiaknak ismét csalódniuk kellett, hiszen a BMW nem Miskolcot, nem Borsodot, hanem Debrecent választotta, sok más befektetőhöz hasonlóan. És bizony, ebben a helyzetben felvetődik kérdés, hogy mégis mi ennek az oka. A miskolci önkormányzat maga válaszolta meg ezt a kérdést, e szerint a BMW azért választotta Debrecent Miskolc helyett, mert Debrecen olyan repülőtérrel rendelkezik, amelyik kielégíti a BMW igényeit, Miskolcnak pedig nincs ilyen modern és ilyen fe lszerelt repülőtere. Ebben a helyzetben, én azt gondolom, hogy egy felelős városvezetés, egy felelős önkormányzat azt válaszolná, hogy akkor fejlesszük a miskolci repteret, hogy ilyen gazdasági pofonba ne szaladjunk bele legközelebb. De a miskolci önkormán yzat nem ezt a választ adta, nem így döntött, hanem úgy döntött, hogy inkább a miskolci repteret egy az egyben bezárja. Ezzel pedig előfordulhat az a szégyenletes szituáció, hogy egész Magyarországon egyedül BorsodAbaújZemplén lesz az a megye, ahol nem l esz működő repülőtér, ami egyszerre jelent óriási csapást a megye gazdasági életére és a légi mentésre is, hiszen a
