Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. október 17. szerda - 31. szám - Megemlékezés a Gárdonyi Géza-emléknapról - A Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke
1006 elemzésekkel, tanulmányokkal is támogassa a jól irányított államot, valamint a Költs égvetési Tanács munkáját. Az Állami Számvevőszék makrogazdasági elemzése rámutatott: a 2017. évben Magyarország gazdasági növekedése a vártnál kedvezőbben alakult; a GDP növekedése az elmúlt évhez viszonyítva 4,1 százalékos volt, ami 1 százalékponttal, teh át mintegy 30 százalékkal volt magasabb a 2017es költségvetési törvényben előre jelzettnél. Talán azért is fontos itt egy pillanatra megállni, hiszen láthatjuk, hogy másfél évvel egy költségvetés teljesülése előtt mennyire bizonytalan a becslése akár az ü zleti szférának is. Ha visszaemlékszünk a két évvel ezelőtti vitára, akkor az egy optimista költségvetési előirányzata vagy alapfeltételezése volt a törvénytervezetnek, hogy 3,1 százalék lesz. Voltak olyan értékelőrejelző nemzetközi szervezetek, amelyek 2 százalékos vagy az alatti növekedést is prognosztizáltak, és azóta hatszor változtatták meg - egyre pozitívabban - a végleges eredményt. Ezt a körülményt azért érdemes a 2019ről szóló költségvetési vita véleményező anyagával kapcsolatban is megemlíteni ( Felmutat egy iratot.) , amelynek a dilemmáit ebben az évben is, a mostani Országgyűlésnek is számításba kell vennie, meg kell becsülnie, és végül is ez alapján kell majd meghoznia a törvénytervezetről szóló döntéseit évről évre, a következő évi költségvetés i keretek szempontjából. Visszatérve magához a zárszámadáshoz: a gazdasági növekedés fő hajtóerejét a kollégáink értékelése alapján a beruházások képezték. A nemzetgazdasági beruházások volumene 2017ben 18,2 százalékkal nőtt, az építési beruházásoké 21 sz ázalékkal, a gépberendezés beruházásoké 13 százalékkal. 2017ben az ipari kibocsátás hozzáadott értéke 3,9 százalékkal haladta meg a 2016. évit. Jelentős mértékben nőtt az építőipar - 31,6 százalékkal - és a szolgáltatások hozzáadott értéke - 3,3 százalék kal , viszont a mezőgazdaságé 9 százalékkal visszaesett. Az építőipari termelés bővüléséhez a lakásépítések, valamint az uniós társfinanszírozásból megvalósuló infrastruktúrafejlesztések is hozzájárultak. A fellendülést a lakásépítés utáni adóvisszatérí tések, a családi otthonteremtési kedvezmény, valamint a kedvező hitelezési környezet és az elhalasztott beruházások pótlása támogatta, amelyhez nyilvánvalóan fedezetet teremtett a megnövekedett lakossági vásárlóerő. A pozitív makrogazdasági folyamatok fenn tarthatóságát erősítő tényező volt 2017ben a január 1jétől életbe lépett hatéves adó- és bérmegállapodás, mivel a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős megemelésének és az egyéb béremeléseknek köszönhetően a munkavállalók jövedelme megnövekedett, míg a szociális hozzájárulási adó, illetve a társasági adó csökkentése következtében a munkáltatói terhek alacsonyabbak lettek. A bérek nominális emelkedésén túl a reálbérek is jelentősen nőttek: az alkalmazásban állók havi bruttó és nettó átlagkeresete 2 016ról 2017re 12,9 százalékkal emelkedett, a reálkereset 2017ben 10,3 százalékkal nőtt. A megállapodáshoz kapcsolódó intézkedések a munkahelyteremtést és a munkaerő megtartását is ösztönözték. A foglalkoztatottak száma a versenyszférában 2,9 százalékpon ttal nőtt, míg a közszféra létszáma - a közfoglalkoztatás tudatos csökkentésének következtében - 3,5 százalékkal csökkent, a foglalkoztatási ráta pedig növekedett, elérte a 68 százalékot. A kormányzat adópolitikai intézkedései közül kiemelkedő a szociális hozzájárulási adó 5 százalékpontos csökkentése és a 9 százalékos társaságiadókulcs bevezetése, amely közvetetten hozzájárult a belső kereslet növekedéséhez, a foglalkoztatás növeléséhez, valamint az export további növekedéséhez. Az intézkedés a magas hozz áadott értéket előállítani képes, magas tőkeigényű beruházások megtelepedésére is ösztönzőleg hatott. Ezt támasztja alá, hogy 2017ben rekordmennyiségű, mintegy 1000 milliárd forintnyi külföldi működő tőke érkezett hazánkba a Nemzeti Befektetési Ügynökség adatai szerint.
