Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 18. hétfő - 9. szám - Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek a magasházak építésének szabályozásával kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - TUZSON BENCE, a Miniszterelnökség államtitkára
98 Hadd utaljak azokra a megalapozatlan ellenzéki véleményekre, amelyek 2015 nyarán, illetőleg őszén jelentek meg, és amikor szeptemberben tárgyaltuk a törvényjavaslatot, ezt feleslegesnek, rossznak, megalapozatlannak tartották, de az idő ezeknek a javaslatoknak a helyességét igazolta, hiszen ez ek eredményesen járultak hozzá Magyarország és a magyar emberek biztonságához. Még hadd mondjak egy zárógondolatot: ma a világban a biztonság a legfontosabb közösségi érték. Ezt keresik minden országban, ezt értékelik leginkább a polgárok, hiszen ez a mind ennapi életet, a boldogulás feltételeit meghatározza. Én abban bízom, hogy Magyarország a jövőben is biztonságos ország lesz. Mi ezért dolgozunk. Arra kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy ezt a törekvését a kormánynak támogassa, és a Stop Soros törvényjava slatot pedig fogadja el. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. A határozathozatalokra a szerdai ülésnapon kerül sor. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek a magasházak építésének szabályozásával kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXX VIII. törvénynek a magasházak építésének szabályozásával kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormányelőterjesztés T/406. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Elsőként megadom a szót Tuzson Bence úrnak, a Miniszterelnökség államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. TUZSON BENCE, a Miniszterelnökség államtitkára , a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A fővárosunk vagy Magyarország látképe olyan érték, aminek a megőrzése, azt gondolom, mindannyiunknak kötelessége. A városfejlesztés, az ország fejlesztése, szabályozása kapcsán rendszeresen át kell tekinteni azokat a szabályokat, amelyek egyes rendelkezésekre vonatkoznak, így például az úgyne vezett magasházakra. (19.10) Hiszen nem mindegy egy ország történetében, egy város történetében, hogy a látképe hosszú távon nemcsak a mi életünkre kiható módon, hanem bizony a gyerekeink számára, az unokáink számára hogyan fog alakulni. Engedjék meg, ho gy mielőtt a szabályozás részleteibe belemennék, egykét olyan megjegyzést tegyek, ami a történeti háttérre vonatkozik, hiszen arról, hogyan alakult Budapesten, illetve Magyarországon a magasházak sorsa, története, arról érdemes néhány szót ejteni. A világ on szinte mindenhol vagy nagyon sok helyen voltak olyan szabályok, amelyekben egy épület méretét valamilyen szimbolikus ponthoz igazították. Ilyen volt például Rómában a Szent Péterbazilika, a Szent Péterbazilikánál magasabb épületet nem lehetett építeni . Vagy Amerikában, Washingtonban a Capitolium épülete, a Capitolium csúcsa volt az a pont, aminél magasabb épületet nem lehetett építeni. Budapest esetében is vannak ilyen pontok, és van olyan pont, aminél magasabb épületet nem szabad vagy nem érdemes épít eni. Viszont azt is elmondhatjuk Budapestről, hogy történeti okoknál fogva magasház vagy olyan épület, amit magasépületnek nevezhetünk, viszonylag kevés van. Budapesten több olyan épület, szimbolikus csúcs, kupola van, amihez érdemes igazítani a
