Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. július 3. kedd - 17. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár:
953 Az 1996ban megalkotott országos környezeti kármentesítési programban több mint 35 ezer potenciálisan szennyezett területet regisztráltak. Ebből eddig azonban alig pár száz területen került sor teljes körű kármentesítésre; ha kiszámoljuk, akkor ez alig 1 százaléka. Tudjuk azt, hogy nagyon sokba kerül a kármentesítés, de meg kell tanulni azt, hogy a cselekedeteinknek vannak következményei. Sz akértői becslések szerint mintegy ezermilliárd forintra volna szükség az országszerte egészségügyi kockázatot és közvetlen veszélyt jelentő károk enyhítésére, de azt látjuk, hogy a kármentesítési közbeszerzések száma csökkenő tendenciát mutat. A hatóság is csak kérelem esetén ellenőriz, nincs folyamatos kontroll. Azt gondolhattuk, hogy az EUtámogatások milliárdjai közvetlenül vagy közvetve hozzájárulnak majd a kármentesítési program felgyorsításához, de ez nem így történt. A Fidesz kormányzása óta az orszá gos környezeti kármentesítési program végrehajtása megtorpant, kikerült a prioritások közül. Csak akkor történik bármi az ügyben, ha a lakosság és az önkormányzatok határozott tiltakozása ezt végképp kikényszeríti, mint például a Budapesti Vegyiművek Illat os úti telephelye esetében, bár teljesen megnyugtató megoldás még ott sem született. A veszélyeztetett területek közé tartozik Gyömrő is. A Pevdi gyömrői gyára az 195060as években kezdte meg a termelést. 1992ben Pevdi Kft. néven privatizálták, ám ekkor nem rendelkeztek környezetvédelmi kérdésekről, azaz a korábbi szennyezésről, az ott maradt több száz tonnányi veszélyes és nem veszélyes hulladékról, megsértve már akkor érvényes jogszabályokat is. Így, miközben a termelés tovább folyt, a hulladékok ott ál ltak kezeletlenül. A helyi önkormányzat a hatóságoktól kért támogatást, megoldást, amely részleges eredményt hozott. Bár a hordókat elszállították, a kormányhivatal által előírt jelentés szerint is az elásott veszélyes anyagok teljes feltárása, további viz sgálatok, a talaj és a szennyezett felszín alatti víz kármentesítése még várat magára. A kormányhivatal is tisztában van azzal, hogy a területet kármentesíteni kell, de tehetetlen, az új tulajdonosnak nincs erre pénze. A kormánytól pedig nem várhatnak segí tséget.Halaszthatatlan volna a további szennyezések megakadályozása is, amelyet a kötelező környezeti felelősségbiztosítás rendszerének bevezetése jelentősen segítene. Érthetetlen, hogy erre eddig miért nem került sor. Várjuk a kormánytól, hogy tegye meg a szükséges lépéseket az országos kármentesítési program gyorsított végrehajtása érdekében, és minderről év végéig számoljon be az Országgyűlésnek és az érintett lakosságnak. Köszönöm a figyelmet. (Taps az LMP padsoraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Farkas Sándor államtitkár úr kíván válaszolni az elhangzottakra. Államtitkár úr, öné a szó. FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képvisel ő Asszony! Az elmúlt évszázadból az intenzív szocialista nagyüzemi és nagyipari berendezések, beruházások súlyos környezeti terheket hagytak hátra. A rendszerváltást és a szovjet csapatok kivonását követően 1996ban, ahogy ön is említette, az országos körn yezeti kármentesítési program kidolgozásakor valóban 3540 ezer lehetséges szennyező forrást és potenciálisan szennyezett területet tartalmazott az első felmérés, ami az akkori ismeretek és elérhető adatok felhasználásával készült. Az OKKP keretében kidolg ozott módszertan segítségével elvégzett országos számbavétel előrehaladásával a korábban becsült szám a hatósági helyszíni kivizsgálásoknak köszönhetően a felére csökkent. A 2002 és 2004 közötti időszakban a program keretében létrehozott KÁRINFOnyilvántar tásban „mára csak 15 ezer” potenciálisan szennyezett és szennyezett terület szerepelt a regiszterben. Az állami felelősségi körben a kormányzati munkamegosztásnak megfelelően kidolgozott tárcaalapprogramok elindításával és a hatályos jogszabályokban megerő sített „szennyező fizet” elv érvényesítése alapján megkezdett kármentesítések során 2015ig 1100ra csökkent a nyilvántartott szennyezett területek száma.
