Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. július 2. hétfő - 16. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
933 Amikor mi valamit kritizálunk, akkor mindig törekszünk arra, hogy javaslatokat is tegyünk, hogyan lehet ezt okosan megoldani. A közismereti tárgyak óraszámát tekintve, amikor 2016ra már iszony atos krízis volt abban, hogy a gyermekek túlfeszített óraszáma miatt nem képesek teljesítményre, nem a mindennapi testnevelésből vettek el egy órát, hanem a közismereti tárgyak óraszámát csökkentették le, hogy a kiművelt emberfők képzése minél nehezebben v alósuljon meg. A kérésem és javaslatom az, hogy gondolja át a kormány ezt az intézkedésrendszert, és igenis vezessék be azt, hogy egyegy szünetben pár perc erejéig olyan testmozgást szerveznek a gyerekeknek, ami pótolja mindazt, ami esetleg 12 óra heti t estnevelés elvételével, de az óraszám racionalizálásával ugyanezt a célt tudja szolgálni. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Z. Kárpát Dániel képviselő ú r, Jobbikképviselőcsoport: „Meddig még?” Megadom a szót, ötperces időkeretben. Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az élet néha felülírja a tervezett felszólalási témákat, hiszen amikor felkészültem erre a napirend utánira, nem szá míthattam arra, hogy a forint árfolyama átlépi a 330as sávot az euró tekintetében. Én is annak a híve vagyok, hogy egy apró szellőre nem kell megváltoztatni sem a kormány gazdaságpolitikáját, sem pedig az MNB különböző inflációs céljait vagy kamatpolitiká ját, de amikor az apró szellőből vihar látszik kibontakozni, akkor bizony jobb hamarabb beavatkozni, és kisebb károkat szenvedünk el. Szeretném leszögezni, hogy nemcsak az a fő bajom, hogy a reálkamatláb negatív, és ez nem ösztönözi a beruházásokat, én leg inkább a devizahitelkárosultak, hitelesek szempontjából közelítem meg ezt a kérdést. Egyértelműen célom az alacsony kamatszint fenntartása, ameddig csak lehetséges. Jelen pillanatban egy olyan helyzet, olyan döntési szituáció áll előttünk, amikor a kamats zint növelésén kívül is lennének egyéb lehetőségek a leendő bajok elhárítása tekintetében. A Magyar Nemzeti Bank mindezeket a lehetőségeket nem használja ki, nem lépi meg ezeket, a kormányzat pedig ahelyett, hogy csillapítaná ezeket a folyamatokat, és közb en átalakítaná gazdaságpolitikáját egy intelligensebb irányba, még olajat is önt a tűzre.Azt látjuk, hogy az infláció kordában tartásáért felelős jegybank többféleképpen beavatkozhatna. Egyrészt tisztességes kommunikációval, nem pedig szűkszavú közlemények kel és lekezelő válaszokkal. A második a már említett kamatemelés, amit szeretnék elkerülni és a lehető legkésőbbre tolni. Bár az is látszik, hogy a világon a mindennapos tendencia a kamatemelések egymást követő lépéseiből fog állni. Szeretném, ha minél ké sőbb kellene ehhez Magyarországnak csatlakoznia. Harmadsorban pedig egyéb intézkedésekkel, például a kamatfolyosó finomhangolásával érdemi lépéseket lehet elérni a saját biztonságunk megőrzése tekintetében. Az is látható, hogy Orbán Viktor egyik korábbi ga zdaságpolitikai érve, miszerint a gyenge forint jó az úgynevezett exportáló cégeknek, nemzeti megközelítésből megbukott. Ugyanis ha megvizsgáljuk, hogy a magyar mikro, kis- és középvállalkozói szektor mekkora exportvolument tud lebonyolítani, hát, akkor n em tudom, sírjunk vagy nevessünk a végén, és ez nem az érintett cégek hibájából, hanem a kormányzat tökéletesen elhibázott gazdaságpolitikájából következik. Szeretném elmondani, hogy az az exportvolumen, amit Orbán Viktor vérrel, verejtékkel véd akár a gye nge forint fenntartásának árán is, jellemző módon külföldi gazdasági érdekeltségek, közületek által lebonyolított valami, ami a magyar, a szűkebb értelemben vett magyar gazdaság érdekeit nem feltétlenül szolgálja. Arra is bazírozott sokáig az Orbánkormány , hogy a lehívott uniós források gyenge forint mellett „többet érnek neki” a hazai piacon, tehát az eurójáért több forintot tud kapni. Ezen elképesztően gyermeteg hozzáállás mentén a beavatkozás nemcsak azért maradt el, mert nem ismerte fel a bajokat adott esetben a Nemzeti Bank, hanem a Nemzeti Bank álláspontom szerint úgy viselkedik, mintha profitorientált szervezet lenne, tehát a saját nyereségességének elérése egyfajta
