Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. július 2. hétfő - 16. szám - Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek a magasházak építésének szabályozásával kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik):
923 Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Hegedűs Lorántné képvi selő asszony, a Jobbik képviselőcsoportjából. Parancsoljon! HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr, de én láttam, hogy az államtitkár úr az előbb nagy izgalomba jött, és jöttment, próbált volna válaszokat kérni a helyettes államtitkár úrtól, úgyhogy hagyjuk meg neki a lehetőséget, hátha ő most akar nekünk válaszolni. (Tuzson Bence: Majd a végén, köszönöm.) Nem? Nem akar ezzel élni? Hát, pedig bátorság, államtitkár úr! Annyi szép kérdés érkezett önhöz, biztos tudna ezekre mind válaszolni, nem? És akkor érdemben folyhatna tovább a vita. Nem? Jó, hát akkor csak a végén válaszol, mint ahogy máskor is. Ne haragudjon, ezt kötelességszökésnek lehet hívni, amit önök itt csinálnak, hogy egyszerűen be se jönnek, most már csak egy képviselőjük tartózkodi k az ülésteremben, és egyébként pedig pont ebben a rendkívül fontos, a jövő éveket, évtizedeket meghatározó kérdésben senki nem mer velünk kiállni vitatkozni. Ön a törvényjavaslat tárgyalásának a legelején egy hatalmas ívű történelmi áttekinté ssel kezdte, úgyhogy most engedjen meg nekem is egy ilyen, sokkal rövidebb áttekintést a tekintetben, hogy az elmúlt nyolc évben önök mit tettek építési szabályozás kérdésében. Azt, hogy hányszor módosították az építési törvényt, egy ideig számoltam, aztán már nem tudtam számolni, mert ezek a módosítások gyakorlatilag osztódással szaporodtak, de az biztos, hogy mindegyik módosítás egy irányba mutatott, nevezetesen abba az irányba, hogy önökhöz közel álló oligarchák vagy önökhöz közel álló politikusok, közél eti személyiségek valamilyen módon nagyon jól járjanak. Tehát általában le lehetett követni, mert azért kikiderültek ezek sajtóhírekből meg egyéb elszólásokból, hogy kinek az érdekében módosítanak önök építési szabályzatot. Volt, amikor egyegy képviselőt ársuknak az építési engedélye akadozott - nosza, módosították a törvényjavaslatot. Volt olyan, hogy maga Rogán Antal gyakorlatilag a miniszterségének az első napján vette magának a bátorságot, és benyújtott egy elég mérföldes lépést ilyen értelemben, és az azt megelőző húsz év építési gyakorlatát és a területrendezésről kialakított közmegegyezést rúgta fel. De volt olyan is, amikor a DÉSZt megalkották, vagy a VÉSZt, hogy egyes területeket kivettek Budapest területéből, és úgy döntöttek, hogy arra teljesen külön önálló szabályozást alkotnak, nyilván annak érdekében, hogy ott is olyan beruházások voltak már előkészítésben, amelyek nemcsak a nemzet érdekét szolgálták volna, hanem nyilvánvalóan és elsősorban a korrupciót, illetve bizonyos beruházói köröknek az anyagi hasznát. Bürokráciacsökkentés - erről beszélnek. De mondja már meg nekem, hogy ez pontosan hogyan is fog megvalósulni a mindennapok gyakorlatában, hogy majd az építéshatóságon dolgozó köztisztviselőknek nem kell odanézniük se, amikor megtörténik a korrupció?! Tehát ezért kevesebb köztisztviselőre lesz szükség, hiszen oda se szabad majd pillantaniuk, amikor ezek az építési engedélyek kiadásra kerülnek? Pontosan ez mégis mit fog jelenteni? Tudniillik önök most egyébként ezzel nagyon komoly jogosítvány okat vonnak el önkormányzatoktól a tekintetben, hogy gyakorolhassák rendeletalkotási jogaikat. Mert amikor arról beszélünk, hogy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások telke, akkor önök magukhoz vonhatják az építési szabályok megalkotá sát, de itt csak telekről beszélnek, de adott esetben ez telkek sokasága lehet; lehet egy egész tömb vagy egy egész városrész. Hiszen mindegyik telkére különkülön kimondhatják, hogy ez nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű. Vagy adott esetben eg y egész település? Bele se merek gondolni, mert ebből sajnos nem derül ki számunkra, hogy mi az a határ, ameddig - már bocsásson meg a világ, de - pofátlanságában el fog menni a kormányzat ilyen értelemben. (Tuzson Bence közbeszól.) Amikor ön arról beszélt a bevezetőjében, hogy Budapesten a kiegyezés után milyen gyönyörű szép épületek épültek, és azok hány méter magasak voltak, tehát már akkor is ez a magasság önnek rendkívül fontos volt, akkor azért emlékezzünk meg egy rövid ideig arról, hogy ezek az épüle tek egyébként szépek. Beszélek itt most a Parlament épületéről, beszélek a Szent Istvánbazilikáról, tehát ezekre jó ránézni, jó emlékezni azokra az emberekre, akik azokat a jogszabályokat megalkották,
