Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 18. hétfő - 9. szám - Magyarország Alaptörvényének hetedik módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár:
90 is beszéltünk, hogy persze egyegy konkrét szabályozásuk alkal mase arra, hogy a közös életünket itt, Magyarország lakosainak a közös életét szervezze. Szerintem nem egyébként, de önök már a módját sem kívánják megadni annak, hogy ezt a dolgot valóban alkotmányozási folyamatnak lehessen tekinteni. Köszönöm, elnök úr. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Kérdezem, kíváne még valaki hozzászólni. (Senki nem jelentkezik.) Nem látok jelentkezőt. Így a vitát lezárom, és megadom a szót Völner Pál államtitkár úrnak. DR. VÖLNER PÁL igazságügyi mini sztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Először is köszönöm mindazon hozzászólásokat, amelyek érdemben az alaptörvénymódosítás témáihoz kapcsolódtak. Elöljáróban annyit, hogy az Alaptörvény hetedik módosí tásának azon része, amely a betelepítések megakadályozását szolgálta, már járt itt a tisztelt Ház előtt (Arató Gergely közbeszól.) , így kicsit, mondjuk, értékelni kell azokat a hangokat, amelyek arról szólnak, hogy ezt a részét támogatják a támogató képvis elők, ugyanis már lett volna rá mód a korábbiak folyamán. Mint tudjuk, akkor nem kapta meg a kétharmados többséget ez a módosítási javaslat. Ugyancsak voltak hozzászólások a közigazgatási felsőbíróság létrehozása kapcsán. Megnyugtatásul szeretném közölni a Ház tagjai részére, ha valaki még nem értesült volna róla a sajtóból, hogy kúriai bírákból, az OBH delegált elnökhelyetteséből, egyetemi tanárokból június 15ével alakult egy munkabizottság, amely kidolgozza a közigazgatási bíróságra, felsőbíróságra vonat kozó javaslatait, és hogyha ezzel elkészülnek, akkor természetesen ugyanúgy, ahogy eme alaptörvénymódosítás kapcsán is hétpárti, illetve hét frakciónak szóló meghívót küldtünk ki az ismertetésre, módot nyújtunk a politikai pártoknak is arra, hogy ezt a mu nkaanyagot majd véleményezzék, és ki tudjuk tárgyalniezt a részét a dolognak. Ami az otthon védelmét illeti, szintén már a hétpárti egyeztetőn szóba került, megismerhették képviselőtársaim ezt a módosítást. Valamennyien tudjuk, hogy itt a véleménynyilvánít ás szabadsága és az otthon mint alapjogoknak az ütközése esetén az elhatárolásról van szó. Van egy gyülekezési törvényünk, amelyben benne van, hogy a gyülekezési törvény alapján senki másnak a jogát nem lehet sérteni, ezt a bíróságok a mai napig nem tudják értelmezni. (Arató Gergely: De, csak nem tetszik az értelmezése!) Van egy alkotmánybírósági döntés, amely kötelezi az Országgyűlést arra, hogy ebben a tárgyban törvényt alkosson. Nagyon szerencsés ebben az esetben, ha már alaptörvényi szinten megjelennek azok az elhatárolási szempontok, amelyek aztán az Alkotmánybíróság számára is megfelelő mérlegelést tudnak majd nyújtani ahhoz, hogyha itt az ütközésnél meg kell állapítani azt, hogy melyik jog és milyen esetben érvényesül. Mindenesetre szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy ez nem a tüntetéseknek a betiltását szolgálja, hanem az olyan túlterjeszkedő véleménynyilvánításoknak a korlátozását jelenti, ahol mondjuk, már majdnem a joggal való visszaélés esetei valósulhatnának meg. Ami a házszabályszerűséget ille ti és magának a vitának a folyamát, valamennyien, akik ott voltunk a Törvényalkotási bizottság ülésén, tudjuk, hogy egy kétórás vitában sikerült ezt a kérdéskört végigtárgyalni, mindazokat a módosítási elemeket, amelyek ehhez kapcsolódtak. Ott is kifejtett em a véleményemet, hogy miután a VI. cikk módosítása a XXII. cikket is érintette, ez egy olyan belső túlterjeszkedés magán az előterjesztésen belül, ami lehet, hogy nem a legszerencsésebb, hogy pont az Alaptörvénynél fordult elő, de mindenképpen befér a há zszabály keretei közé, akár csak hogyha a korábbi gyakorlatot alapul vesszük. Azt hiszem, hogy sikerült a fő pontokat érintenem. A keresztény kultúrával kapcsolatban ha valakinek aggályai vannak, hogy ez mit jelent Európában, mit jelent Magyarországon, sze rintem aki az elmúlt évtizedeket itt élte le, annak azért némi fogalma lehet róla.
