Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 29. péntek - 15. szám - Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK: - TÓTH CSABA (MSZP):
781 is elismerik, hogy sokkal jobb tiszta gazdálkodással, tiszta gazdaságban, átláthat ó módon gondolkodni és dolgozni. Úgy vélem, tisztelt képviselőtársaim, hogy az elmúlt 8 évben ez az irány, ami kialakult a magyar költségvetésben, megalapozza, hogy a magyar költségvetés elfogadható, támogatható és a jövőben tovább erősíthető lehessen. Ezé rt arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a mind a részletes vitában, mind pedig a zárószavazásnál támogassák az előterjesztést. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Tóth Csaba képviselő úr, az MSZP képviselője következik. Parancsoljon! TÓTH CSABA (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési javaslat tervezési számaival kapcsolatban a benne rejlő kockázat miatt ellentmondó szakmai vélemények születtek, éppen emiatt annak megalapozotts ága erősen megkérdőjelezhető. Míg a Pénzügyminisztérium 2,7 százalékos inflációval tervez, addig a Magyar Nemzeti Bank 3,1 százalékkal, ami önmagában 100 milliárdos kiigazítást követelne meg a kormányzattól. Ezzel szemben a gazdasági növekedést jóval alacs onyabb szintre várja a jegybank, ami újabb kiesést feltételez az elmaradó adóbevételek miatt. Feltűnő, hogy a növekedési előrejelzéssel kapcsolatban a Költségvetési Tanács is aggályokat fogalmazott meg. Fontos kiemelni, hogy a költségvetés 311 forintos eur óval számol, ezzel szemben 328 forint környékén van az euró árfolyama jelenleg. A strukturális deficit 1,5 százalékos szintjét jövőre sem fogja teljesíteni a Pénzügyminisztérium, ami azt jelenti, hogy az évek óta figyelmen kívül hagyott közpénzügyi előírás ismételten sérülni fog pont akkor, amikor a kormány szerint újabb válságos időszakkal nézhetünk szembe. Az is látszik, hogy már a formalitásokra sem sokat adnak: a hatályos, 2018as költségvetés 69,5 százalékos GDParányos államadósságot hagyott jóvá, míg a 2019es javaslat 70,3 százalékosat, vagyis a 0,8 százalékpontos emelkedés ellenére megállapítják, hogy az államadósság csökken, így az a jogszabályi előírásoknak sem tesz eleget. Összefoglalóan megállapítható, hogy a zárszámadás számainak ismerete nélkü l a költségvetési javaslat számai még a Magyar Nemzeti Bank szerint is megalapozatlanok, a Költségvetési Tanács szerint is kockázatosak. De nem csupán tervezési, hanem tartalmi szempontból sem elfogadható ez a javaslat. Ebben a formában ugyanis a 2019es k öltségvetés jövőellenes, hiszen a jövőt jelentő oktatási főösszeg még az infláció mértékét sem elérő növekedést tartalmaz, az egészségügy rendszerszintű problémáit megoldani nem tudja, a jóléti kiadások aránya messze elmarad a 2010 előtti szinttől. Budapes ten egyéniben megválasztott képviselőként számomra különösen fontos, hogy a költségvetés a főváros számára milyen lehetőségeket biztosít. Fontos kiemelni, hogy a fővárosi fejlesztések területén a büdzsé csupán stadionfejlesztéseket tartalmaz, így a budapes ti és az agglomerációs közösségi közlekedés továbbra is alulfinanszírozott marad, a működőképességük határán álló HÉVvonalak, a fővárosi vasútállomások és pályaudvarok kritikán aluli állapotával semmit nem fognak kezdeni. Az is jól látható, hogy a kialaku lt lakhatási válságot csak tovább súlyosbítja a Pénzügyminisztérium azzal, hogy csak lebegteti a kedvezményes áfakulcs megtartását, az elszabaduló albérleti árakon segítő bérlakásépítési programot továbbra sem indít a kormányzat. Éppen ezért a költségvetés hez többek között egy Budapestet érintő módosító csomagot nyújtott be frakciónk, amelyben a legégetőbb problémák megoldására teszünk javaslatokat. Nézzük, hogy mik a legfontosabb feladatok. A Budapest jelképének számító Lánchíd és a hozzá kapcsolódó várala gút kritikus állapotban van, mindkettő egyidejű felújítására azonban a Fővárosi Önkormányzatnak nincs pénze. Kormányzati szerepvállalás nélkül a főváros a két beruházást csak
