Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 29. péntek - 15. szám - Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
765 van munkaerőhiány Magyarországon, merthogy külföldre mentek az emberek. Ez egy fontos állítás, és éppen ezért kérem, hogy mindig nézzük meg a tényszámokat. Kétségtelen, hogy Magyarország eu rópai uniós csatlakozása után a csatlakozással együtt, a munkaerő szabad áramlásának következtében, a külföldi munkavállalások száma is növekedett. De ha az az alapállítás igaz lenne, hogy azért van munkaerőhiány Magyarországon, azért van 8090 ezer betölt etlen álláshely, merthogy elment mindenki külföldre, akkor azt kellene hogy lássuk, hogy azon európai uniós országokban, ahol nagyobb a külföldön munkát vállalók aránya, még kisebb kellene hogy legyen a munkanélküliség. Azt gondolom, ez egy elég egyértelmű összefüggés. Ezek után, kérem, engedjék meg, hogy néhány számot ismertessek. Az ENSZ migrációs adatai alapján a régióból a magyarországi elvándorlás volt a legkisebb ütemű. 2017ben a magyar lakosság 6,5 százaléka élt és dolgozott külföldön; ismétlem, ez a régióban a legalacsonyabb arány. Ez a mutató Bulgária esetében 18,2 százalék, Romániában 17,5 százalék, Lengyelországban 12,4 százalék. De nézzünk nyugateurópai országokat is! Írországban a lakosság 16,8 százaléka él és dolgozik külföldön, Luxemburgban 10,5 százalék, Svácjban 8,1 százalék ugyanaz a mutató. Van az Eurostatnak is adata arra, hogy a 2064 év közöttieknek mekkora része dolgozik és él az Európai Unióban. Magyarországnál ez az arány 5,2 százalék, Horvátországban 14 százalék, Portugáliában 13,9 , Romániában 19,7 százalék, tehát a 2064 év közöttiek azon aránya, aki az Európai Unió más országában dolgozik, de Írországnál 8,8, Luxemburgnál 8,1, Lengyelországnál 7,8. Tehát számos európai országot találunk a régióban és a nyugateurópai országok közö tt is, ahol nagyobb a külföldön élők és dolgozók aránya. Ismétlem, ebből az következne, hogy ezekben az országokban alacsonyabb a munkanélküliség, de nem ez a helyzet! A legfrissebb statisztika, hogy 3,7 százalékos a munkanélküliség. Nézzük meg, hogy Írors zágban, Szlovákiában, Lengyelországban milyen a munkanélküliségi arány: magasabb. Mi következik ebből? Az, hogy igenis a gazdasági növekedésnek és az ezzel együtt járó munkahelybővülésnek köszönhető elsődlegesen az, hogy ma azzal a problémával szembesülünk , hogy számos területen a cégek bővülésének a korlátja, hogy a szakképzett munkaerő rendelkezésre álle. Hála istennek, hogy ezzel szembesülünk, nem azzal, ami 2010ben volt, hogy 12 százalék körüli munkanélküliségi probléma volt. Ismétlem, nézzük meg a fo glakoztatási növekedési adatokat. Csak a növekedést tekintve az elmúlt 4 évben 3,6 százalék volt a magyar átlagos bővülés, és ismétlem, ez a foglalkoztatottak számával és a reálbérek emelkedésével járt együtt. Ami az önkormányzatiságot illeti, itt Szabó Sá ndor képviselő úr, illetőleg Szél Bernadett képviselő asszony is komoly megállapításokat tett. Szabó Sándor képviselő úr azt mondta, hogy az önkormányzatok tiprása történik - ha jól írtam fel, a tiprás szót használta - (Szabó Sándor bólint.) , több forrást von el a központ, mint amennyi feladatot átvállalt. (Csárdi Antal: Ez így van!) Ha ez így lenne, akkor az önkormányzatok anyagi helyzetének rosszabbodnia kellett volna. Engedjék meg, hogy akkor tényadatokat felolvassak! Némi kitekintéssel a 2010 előtti hel yzetre is, amikor ezek szerint annyira jó volt minden, minden tökéletesen működött - elnézést, hogyha sarkos vagyok, de tényszámokat szeretnék mondani : a 2002es pénzforgalmi egyenleg az önkormányzatoknál 105 milliárd mínusz, 2006ban 157 milliárd mínusz , 2010ben 232 milliárd forint mínusz. Engedjék meg, hogy 2011től az egyedi tételektől megtisztított - önkormányzati adósságkonszolidáció, uniós források átutalása - egyenleget mondjam; ha nem ezt tenném, akkor sok száz milliárd forintos pluszokról kellen e beszámoljak. 2011ben 1,2 milliárd plusz; 2012ben 16,6 milliárd forint plusz; 2013ban 76,6 milliárd forint plusz; 2014ben 20,8 milliárd forint plusz; 2015ben 13,6 milliárd forint plusz; 2016ban 78,5 milliárd forint plusz; 2017ről végleges adatunk m ég nincsen, de nullszaldó körüli a helyi önkormányzatok egyenlege. Tehát én azt gondolom, hogy az a rendszerátalakítás, ami megvalósult, az az önkormányzati rendszer stabilitását hozta el.
