Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 28. csütörtök - 14. szám - Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár:
637 Az államháztartás bevételei vonatkozásában pedig, ami szintén elhangzott itt, hogy a filozófia az, hogy főként a fogyasztáshoz kapcsolódó befizetéseket és a lakossági befi zetéseket próbálja meg emelni. Az Állami Számvevőszék száma alapján azt lehet látni, hogy 2017hez képest a fogyasztáshoz kapcsolódó befizetések részaránya 56,8 százalékról 59 százalékra emelkedett, a lakossági befizetések részaránya is 25 százalékról 26,4re fog emelkedni, és a vállalatok költségvetési befizetései pedig csökkennek, hiszen 2017ben még 18,2 százalék volt, a tervben pedig 14,6 százalék szerepel. Önmagában ez is lehet egyfajta filozófia és elképzelés, hogy megpróbálni a vállalati szférát kedv ező helyzetbe hozni, és így, hogy több forrás maradjon a vállalkozásoknál, ebből erényt kovácsolni. Sajnos azonban nem lehet látni azt, hogy ennek milyen termelésbővítő hatása van, mennyiben emelkedett ezektől az intézkedésektől az elmúlt időszakban a vers enyképesség vagy az exportképesség. Ma még mindig azt lehet látni, hogy olyan rugalmatlan a vállalati szektor kínálata, hogy egyszázalékos gazdasági növekedés eléréséhez 2,5 százaléknyi GDParányos kereslettöbbletre van szükség. Tehát nem látszik az áttöré s ezen a területen sem. Természetesen persze ez a fajta bevételmegszerzés szintén igazságtalan, mert az alacsony jövedelműeket sokkal jobban terheli, mint a magas jövedelműeket, hiszen az alacsony jövedelműeknél a fogyasztásnak sokkal nagyobb a részaránya az összes jövedelemből, hiszen a magas jövedelműeknek jelentős megtakarításaik vannak, tehát az amúgy is az erőteljes primer egyenlőtlenségi viszonyokat ennek segítségével még jobban, még inkább erősítik. Itt tulajdonképpen az a fajta meggondolás hiányzik, hogy egy ország teljesítményét és versenyképességét nem az határozza meg, hogy az elitje milyen szinten van, hanem az, hogy az átlaga milyen színvonalon van. Tehát Magyarország csak akkor tud minőségi változáson keresztülmenni, csak akkor lesz képes a gaz daságát jelentős mértékben átalakítani és a versenyképességét növelni és felzárkózási útra lépni, ha megerősíti a középosztályát, mert a középosztály gyengesége ma tulajdonképpen az akadálya most már a rövid távú, de mindenképpen a közép- és a hosszú távú gazdasági növekedésnek is. Tehát nagyon fontos lenne a kormány részéről ennek a belátása is. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Ritter Imre nemzetiségi képviselő úr szólhatna, ha a kormány nevében Kontrát államtit kár úr be nem jelentkezett volna, így a képviselő úr megértését kérem, a házszabály szerint ilyenkor a kormánynak elsőbbsége van. Parancsoljon, államtitkár úr! KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Én is türelmet kérek, és engedj ék meg, hogy nagyon röviden reagáljak Keresztes László Lóránt képviselő úr hozzászólására, amiben is az önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatos hozzászólását tette meg. Szeretném elmondani, hogy alapvetően a kormánynak az a célja, hogy a települések fej lesztése érdekében a kormány szorosan együttműködik az önkormányzatokkal, és a kormány célja, hogy a magyar települések erősödjenek, fejlődjenek, ezért ebben a 2019es költségvetési törvényjavaslatban a Belügyminisztérium az önkormányzatokkal kapcsolatos f eladatokra, fejlesztésekre összesen 737,3 milliárd forintot tervezett be - erről szól a javaslat , ami összegszerűségében több mint 30 milliárd forintos növekedést jelent a 2018as költségvetéshez képest. Úgy gondolom, ez a szám önmagáért beszél. Ami pedi g az önkormányzat adósságát, illetőleg eladósodottságát érinti, azt le kell szögezni, hogy ez az eladósodás a 20022010 közötti időszakban valósult meg, hogy így fejezzem ki magam, és a rendszer működőképességének fenntartása érdekében indította meg a korm ány az adósságkonszolidációs programját, aminek az volt a lényege, hogy több ütemben 1370 milliárd forintot vállalt át az önkormányzatoktól a kormány. 2011ben a megyei önkormányzatoktól összesen 197,6 milliárd forintot, 2012ben az ötezer fő alatti telepü lések vonatkozásában - ez 1730 települést
