Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 28. csütörtök - 14. szám - Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP):
628 Beszélnem kell még röviden az egyik szívügyemről, a közlekedés kérdéséről, a közlekedéspolitikáról. Meg állapíthatjuk azt, hogy ez a kormány is, elődjéhez hasonlóan, egy teljesen alkalmatlan közlekedéspolitikát folytat. Tehát egyik részről elmondhatjuk azt, hogy a közlekedésfejlesztéshez kapcsolódó projektek, elképzelések is megalapozatlanok, rossz irányúak, legtöbbször egyébként a jelenlegi kormányzat, illetve az azt megelőző is politikai fejőstehénnek használta ezeket a közlekedéspolitikai fejlesztéseket. Ugyanakkor egy nagyon fontos alrendszer, a közösségi közlekedés rendszere is recsegropog, és bár a sza kmában teljes konszenzus van annak kapcsán, hogy alapvető reformra lenne szükség, semmilyen mozgást nem látok a kormány részéről, vagy hogy egyáltalán nyitottság lenne arra, hogy egy ilyen átfogó közlekedési reformot megvalósítsanak. Mi az elmúlt időszakba n egyébként több körben is letettünk olyan közlekedéspolitikai, közösségi közlekedési reformjavaslatokat, amiben elmondhatjuk, hogy teljes szakmai egyetértés volt, teljes ellenzéki egyetértés volt, sőt voltak olyan kormánypárti politikusok - most neveket n em mondok, nem akarok nekik rosszat okozni , akik szintén egyetértettek ezeknek a reformoknak a helyes irányával és az alapvető fontosságával. Sajnos nem látjuk a nyomait, hol van a nemzeti buszgyártás, amit beígértek, hol vannak azok a fejlesztések, a já rműparkfrissítés, ami a közösségi közlekedés rendkívül rossz helyzetét segítené, az új állami, regionálisan átszervezett társaságok esetében egészen aggasztó a járműparknak az átlagéletkora. Az imént hallhattuk Rétvári államtitkár urat a mentőautóállomány fejlesztéséről. Ezek nagyon örvendetes dolgok, de rendkívül fontos lenne, hogy a közösségi közlekedés járműállományát is fejleszteni kell, és milyen jó lenne, hogyha a kormányzati retorikának megfelelően ez egy nemzeti buszgyártásnak adna óriási piaci leh etőséget. Sajnos ennek a nyomát sem látjuk, illetve csak egykét apróbb törekvést, de igazából azok is elhaltak. Nézzük a fejlesztéspolitikát! A legkirívóbb a költségvetésben, hogy a korábbi 40 milliárd helyett 20 milliárd forintot kívánnak költeni a közút fejlesztésre. Ez egy óriási felelőtlenség a megítélésünk szerint. Azt tudni kell önöknek is, hogy a magyarországi alsóbbrendű úthálózat állapota évről évre romlik, tehát egyre rosszabb lesz azoknak az utaknak az állapota, amelyek már olyan rossz helyzetben vannak, hogy javítani nem lehet, újra kell építeni őket. Ez a folyamat fog felgyorsulni, tisztelt képviselőtársaim, azáltal, hogyha tovább csökkentik a karbantartásra fordítandó forrásokat, és hagyják ezeket az utakat tönkremenni. Csak nem tudom elképzeln i, honnét lesznek források ahhoz, hogy ezeket az utakat újjáépítsék. Rendkívül fontos, hogy ezek az utak - ez legyen egyértelmű - élettel töltsék meg a periférikus vidéki térségeket, amelyek egyébként ezer más infrastrukturális problémával is szembesülnek. A másik oldalról, az autópályaépítés vagy a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése kapcsán vannak még komoly kérdőjelek, nem igazán látjuk most, hogy milyen új irányt kíván a kormány tekintetbe venni. De az világos, hogy véleményünk szerint most nem újabb a utópályaépítésekre lenne szükség, hanem pontosan az alsóbbrendű úthálózatnak, illetve a néhol nagyon rossz állapotban lévő főutaknak, hagyományos főutaknak a karbantartását kéne elvégezni, hiszen az autópályák akkor lesznek relevánsak, akkor lesznek jobba n kihasználhatóak, hogyha a ráhordó funkciót ez az alsóbbrendű úthálózat meg tudja valósítani. Sajnos erre most nem alkalmas ez az úthálózat. Azzal egyetértünk ugyanakkor, hogy vannak olyan fontos gyorsforgalmi úthálózati elemek, amelyek szükségesek. Nagyo n sokszor elmondtam már különböző fórumokon, hogy megítélésünk szerint óriási szükség lenne például egy olyan gyorsforgalmi összeköttetésre, ami az ország déli régióit - a fővárost elkerülve - összekötné. Ezeket a projekteket kéne erőltetni, sürgetni, ille tve az elkészült autópályáknak a határig történő meghosszabbítása is indokolt lehet. De összességében nem a magyar gyorsforgalmi úthálózat további sűrítésére kéne a forrásokat felhasználni, hanem arra kéne törekedni, hogy az alsóbbrendű úthálózat alkalmas legyen arra, hogy ellássa az alapvető feladatát, hogy a vidéki életnek a feltételeit, a gazdasági működés feltételeit megteremtsék, és ilyen módon egyébként egy ráhordó funkciót is be tudjanak tölteni a gyorsforgalmi úthálózat kapcsán.
