Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 28. csütörtök - 14. szám - Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - SZILÁGYI GYÖRGY jegyző: - ELNÖK: - HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz):
604 Az elmúlt nyolc év eredményes munkájának köszönhetően a kormány továbbra is kedvező államháztartási és gazdasá gi alapfolyamatokkal számolhat. Ez nemcsak 2019re, hanem a következő négy évre is igaz. A költségvetésitörvényjavaslatban a következő négy évre vonatkozó részletes államháztartási mérleg adataiból egyértelműen kiolvasható, hogy kedvező államháztartási al apfolyamatok várhatóak. 2020ra a központi költségvetés pluszba fordul, 2021re pedig az adócsökkentési alap 570 milliárd forintra emelkedik. A bevételi oldalt vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a kormány a következő négy évben az alapvető bevételekben erőte ljes bővülést vár. Az áfabevételek az idei 3800 milliárd forintról 2020ra már 4600 milliárd forintra, 2022re pedig várhatóan 5200 milliárd forintra emelkednek, ami négy esztendő alatt 36 százalékos növekedést jelent. Itt megállhatunk egy pillanatra, hisz en az ellenzék soraiból számos alkalommal elhangzott, hogy persze, azért ilyen magasak az áfabevételek, mert a világon nálunk a legmagasabb az áfa. Ez egy költségvetési és gazdaságpolitikai filozófia alapkérdése, hiszen a Fideszkormányzat elsősorban a fog yasztásra kívánja helyezni a központi költségvetési bevételeket; a termelésre, amely a gazdaság növekedésének a motorja, rakódó terheket pedig lehetőség szerint csökkenteni kívánja. Érdekes egyébként megjegyezni azt, amit tegnap hallhattunk az Állami Számv evőszék elnökétől, Domokos Lászlótól, aki kitért felszólalásában, illetve előadásában arra, hogy az elmúlt időszakban több alkalommal végrehajtott áfamértékcsökkentés milyen eredményeket hozott. Látható, hogy bár a kormányzatnak elsősorban az volt a szánd éka, hogy a lakosságot hozza kedvezőbb helyzetbe, főleg az élelmiszerek tekintetében, ez az áfacsökkenés egy ideig megjelent a fogyasztói árakban, azt követően pedig szépen visszakúszott az eredeti színvonalra. Ebből is látszik az, hogy az áfacsökkentést n agyon alaposan végig kell gondolni, végig kell modellezni annak érdekében, hogy a kívánt hatást elérjük. Elemzők szerint egyébiránt ez az áfa nem veszett el, és nem a kereskedőknél, hanem a termelőknél csapódott le, ami természetesen pozitív hatású, de a k öltségvetési szándék elsősorban a fogyasztói árak csökkentését kívánta elérni. Az szjabevétel 2100 milliárd forintról négy év alatt 3000 milliárd forintra emelkedik. 2020ban az uniós programokból közel 2000milliárd forintos bevétel várható. A jövőre várh ató némi visszaesés után ez egy nagyon komoly szint. (8.10) Ezek alapján a központi költségvetés pénzforgalmi egyenlege 2020ra 111 milliárd forintos pluszba fordul a 2019re tervezett közel 1000 milliárd forintos hiány után. Azt gondolom, ez megint egy történelmi időszak lesz, és bízom abban, hogy valóban teljesülni fog ez a cél. Ez azt jelenti, hogy két év múlva nullszaldós lehet a költségvetés, 2020ban az önkormányzatok egyenlege lesz csupán deficites. A 2022es évre a központi költségvetés nulla köze li szintet érhet el tehát, hiszen mínusz 31 milliárd forintos egyenleggel zárhat. A kiadási oldalon szembetűnő pozitív változások várhatók, az Országvédelmi, Adócsökkentési és Fejlesztési Alap, ami a költségvetés általános mozgásait mutatja, és ezt a kormá ny adócsökkentésre, fejlesztésre vagy hiánycsökkentésre fordíthatja, a 2019re tervezett 60 milliárd forintról 2020ra 110 milliárd forintra, 2021re 570 milliárd forintra, 2022re 500 milliárd forintra emelkedik. Ezek szerint 2021re komoly adócsökkentési program várható. A 15 százalékos szjakulcs egyszámjegyűre csökkentése például a minisztérium korábbi számításai szerint 700 milliárd forintos bevételkieséssel járna. Ez is mutatja a kormány bővülő mozgásterét. Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások 202 0tól nőnek. 2020ban 250 milliárddal, közel 600 milliárd forintra emelkednek. 2021ben már közel 900 milliárd forintra, 2022ben pedig 1000 milliárd forint fölé. Ez összefügg olyan infrastrukturális beruházásokkal, fejlesztésekkel, amelyek hozzájárulnak a hhoz, hogy a következő évtizedben még erősebb, stabilabb, versenyképesebb legyen az ország gazdasága, folyamatosan, érdemben javuljon a magyar emberek életminősége és biztonsága.
