Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 27. szerda - 13. szám - Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár:
594 aki a kirendelt védői díj alapján számítja a díjazását a jogi eljárásokban, az ő díjuk emelését tűztük megint zászlóra. Itt az volt a helyzet, hogy korábban 3000 forintos óradíjjal dolgoztak a kirendelt védők. Ezt a 2014es ellenzéki java slatokat megfogadva, természetesen saját javaslatként beépítve a kormány végül is megfogadta, és emelte 5000 forintra. Eltelt szerintem azóta annyira az idő, bekövetkezett annyi változás, sőt a szakma presztízsét is figyelembe kell venni, hogy mindenképpen indokolt lenne egy ismételt változás. Ennek a költségvetési kihatása egyébként nem egy óriási tétel, tehát nem több tizenmilliárd forintokról beszélünk. Pár milliárd forintról beszélünk, talán 2 milliárdot forintot nem is érné el ennek a módosítása. Nagyo n örülnék neki. Akkor az Igazságügyi Minisztérium felé nézek, hogy szerintem ebben függetlenül attól, hogy ellenzékeikről beszélünk vagy nem ellenzékiekről, szerintem a jogi szakmának közös érdeke, hogy beszéljünk arról, hogy miként lehet a kirendelt védői díjakat hozzáigazítani egyébként ahhoz a bérnövekedéshez, ami más területeken is megvolt, és ami egyébként a kirendelt védői díjban nem mutatkozik meg. De arról is egyébként vitát folytathatnánk vagy beszélhetnénk, hogy a bírák illetményalapját hogyan leh etne módosítani, hiszen én úgy gondolom, arra is igazán szükség lenne. De kezdjük először ezzel, ha erre esetleg választ tudunk kapni, hogy a kormánynak vane hasonló álláspontja. Az államtitkár úr figyelmébe ajánlom, hogy 2014ben a Magyar Ügyvédi Kamara egyébként 10 ezer forintra szerette volna felemeltetni, amit én egyébként akkor irreálisnak gondoltam, és nem véletlenül 5000 forintot nyújtottunk be, amelyet önök egyébként megfogadtak. Tehát lényegében ez volt az egyik ilyen utolsó rész, amit szerettem v olna önnel tisztázni. Természetesen még fenntartjuk a jogot, hogy a maradék időkeretben bármire reagáljunk, de talán ez egyelőre még kerek, és akkor itt le lehet zárni egy gondolatsort. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK: Én is köszönöm. A kormány nevében Pogácsás államtitkár úr, parancsoljon! POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Néhány, az önkormányzatokat érintő dologra mindenképpen szeretnék reagálni. Tehát egyfelől nyilván az egy sú lyos kérdés, hogy a különböző adottságú önkormányzatok közötti kiegyenlítés milyen legyen, illetve hogy az a kiegyenlítő rendszer, amit mi működtetünk, jó vagy sem. Én úgy gondolom, hogy a beszámítás módszere egy jó módszer, hiszen nagyon gazdag önkormányz atok az állam által átruházott feladatokra részben vagy egyáltalán nem kapnak állami támogatást, és ezt cserébe a kis bevételű önkormányzatok irányába fordítjuk át. Nyilván olyan helyzet nagyon soká lesz, amikor az állam képes lesz arra, hogy mindenhol a s zükséges fejlesztési forrásokat a saját bevételtől függetlenül 100 százalékban kielégítse. De én úgy ítélem meg, hogy mindenképpen sokkal jobb a helyzet, mint akkor, amikor az önkormányzatok eladósodtak, és 1400 fölött van az önkormányzatok száma, amikre a zt mondjuk, hogy kompenzációt kaptak, mert nem adósodtak el, de ez az el nem adósodás jórészt azért volt már akkor is, mert még arra sem volt vagyonuk és arra sem volt lehetőségük, hogy egyáltalán hitelt vegyenek fel. Itt bizony közel 50 milliárd forint je lent meg fejlesztésre, és ma is van belföldi forrás a fejlesztésekre. Az a kép, miszerint az önkormányzatok rosszabb és rosszabb helyzetbe kerülnének, egyértelműen nem támasztható alá, hiszen egyrészről most már évek óta az önkormányzati szektor évről évre pozitív szaldóval zárja a költségvetési évet, és látjuk azt is, hogy a működési hiányos önkormányzatok, a beérkező pályázatok mind számszerűen, mind megpályázott összeg értékében csökkennek.
