Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 18. hétfő - 9. szám - Dr. Szűcs Lajos (Fidesz) - a pénzügyminiszternek - „Költségvetés akkor és most!” címmel - ELNÖK: - BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK: - DR. SZŰCS LAJOS (Fidesz):
53 hibáiból, ugyanazt az adópolitikát akarják folytatni, amellyel már Medgyessy, Gyurcsány és Bajnai is sorozatban megbuktak. A választások előtt már megbukó Botka László a luxusadó ötletével kampányolt, amivel már 2005ben is kísérleteztek e gyszer. Akkor úgy gondolták, hogy megadóztatják a 100 millió forintnál nagyobb értékű ingatlanokat. Mi lett belőle? Összesen pár tízmillió forint származott Budapestnek. Ne legyen kétségünk, ismét megemelnék a társasági adót, hiszen 2003ban is megtették; eltörölnék a családi adókedvezményeket, hiszen ekképpen cselekedtek korábban is; ismét bevezetnék a többkulcsos adózást, ezzel megint ellehetetlenítenék a középosztályt, ahogy ezt tették 2010 előtt. Tisztelt Miniszter Úr! Ezért azt kérdezem: miért nem műkö dik az adóemelés és a baloldali gazdaságpolitika a gyakorlatban? ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Bodó Sándor államtitkár úrnak, aki válaszol az azonnali kérdésre. BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár : Kös zönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A baloldal gazdaságpolitikájával szemben a kormány az adórendszer versenyképességének növelésével, illetve a feketegazdaság további visszaszorításával biztosítja a mozgásteret a z elkövetkező évek adóterheinek csökkentéséhez. A Fideszkormány immár 8 éve folyamatosan csökkenti a magánszemélyek és a vállalkozások adóját. A 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadóval jelenleg dobogós helyen áll hazánk az Európai Unió tagállamaina k versenyében, a 9 százalékos társasági adó pedig Magyarországon a legalacsonyabb. A kormány alapelve az adózásban változatlan: az adókat csökkenteni kell, a mérsékelt közterheket viszont mindenkitől be kell szedni. A kormány adópolitikájának fókuszában to vábbra is a jövedelmet terhelő adók állnak, ezen belül kiemelten a munka közterheinek csökkentése. A VKFmegállapodás szerint négy év múlva akár 11,5 százalék lehet a szociális hozzájárulási adó mértéke, így a munka összes adó- és járulékterhe a visegrádi országok átlagos szintjére csökken. A megállapodás értelmében a minimálbér 2017ben 15, 2018ban 8, míg a szakmunkásminimálbér 2017ben 25, 2018ban pedig 12 százalékkal nőtt. A családok támogatása érdekében 2016ban megindult az a program, amely négy év alatt egyenlő részletekben duplájára emeli a két gyermeket nevelő szülőket megillető kedvezményt. Az érintettek havi 20 ezer forint helyett 2019ben már 40 ezer forintra lesznek jogosultak. A gyermekvállalás támogatása, a munkahelyteremtés, a fizetések és a versenyképesség növelése segíthet hozzá az életszínvonal emelkedéséhez és a gazdasági növekedés fenntartásához. Ez a különbség az egykori és a mostani költségvetés között. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm , államtitkár úr. Viszonválaszra megadom a szót Szűcs Lajos képviselő úrnak. Parancsoljon, képviselő úr! DR. SZŰCS LAJOS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Azért van ebben szerencsére a választópolgároknak is komoly munkájuk, hogy nem hagyták, hogy ez a rendszer így visszaváltozzon, hiszen a költségvetés számai jól mutatják, hogy a magyar gazdaság jól teljesít, ebben pedig nagyon fontos szerepe van annak, hogy a személyi jövedelemadót, a társasági adókat és a családi adókedvezményeket a kormány gazdaságfe jlesztésre használja föl. Mindenesetre fontos az, hogy április 8a után nem hagytuk, hogy megint a segélyosztogatásra teremtsenek lehetőséget a baloldali kormányok. Azt gondolom, hogy a következő költségvetéssel pedig megint meg fogjuk teremteni a biztonsá gos növekedés alapjait. Éppen ezért köszönöm államtitkár úr válaszát. (16.10)
