Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 27. szerda - 13. szám - Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
472 Azt is elmondhatjuk, hogy a stratégiai szerződéseikben viszont elmulasztotta kikötni azt, hogy a magyarországi bérszínvonal legalább lassan kezdjen el közelíteni az úgynevezett nyugati átlaghoz. Éppen ezért a Jobbik amellett, hogy halaszthatatlannak tartja a stratégiai szerződések újratárgyalását, elképesztő mulasztásként tünteti fel a kormányzat részéről azt, hogy ezen megállapodások során nemhogy a magyarok bérérdekeit nem érvényesítette, de a s aját miniszterelnökük külföldön, például SzaúdArábiában azzal reklámozta Magyarországot, hogy itt kellőképpen rugalmas a munka törvénykönyve - ez egy nagyon aljas kiszólás volt , és a magyar bérszínvonal meglehetősen alacsony. Nyilvánvaló módon ennek a m egváltoztatási szándéka nem jön át ezen a költségvetési tervezeten. El kell mondanunk azt is, a lakhatási válsággal sem számol a költségvetés tervezete. Rendre a CSOKra öntött forrásokkal szokott válaszolni erre a kormányzat. Hadd szálljak vitába ezzel! A tekintetben szeretnék vitába szállni, hogy évente 4045 ezer új építésű lakás, ingatlan átadására lenne szükség ahhoz, hogy legalább százévente megforduljon, kicserélődjön az ingatlanállomány Magyarországon. Nyilvánvalóan látszik a számokból, hogy még a C SOK felfuttatása után kiadott építési engedélyek száma is messze elmarad attól a szükséges évenkénti ütemtől, amely legalább a százévenkénti cserét lehetővé tenné. Gondoljunk bele, hogy mondjuk, egy békásmegyeri panelház tekintetében ez a száz év mit jelen t. Azt is el kell hogy mondjam, lett volna uniós forrás arra, hogy a magyar lakosság részére is megnyissák az ingatlanfejlesztési, korszerűsítési programokat, de ezt a kormányzat saját kérésére szűkebbre szabta, és csak a közintézmények felújítása, átalak ítása tekintetében tette elérhetővé. Erre semmi nem kényszerítette Magyarország Kormányát. Mint ahogy azt sem akadályozza meg semmi, hogy a Jobbik javaslatának megfelelően a CSOK kedvezménytömegét terjesszük ki olyan lakásfelújításokra, amelyek mondjuk, le galább egy energetikai szinttel magasabbra ugrást eredményeznek az érintett ingatlan tekintetében. Nincsen ezt kizáró ok. Ha csak annyi forrást csoportosítanánk ide, mint amennyivel a kormányzat a saját propagandáját és a saját kommunikációját támogatja, t ehát további milliárdokról, tízmilliárdokról beszélünk, akkor bizony mérhető elmozdulást lehetne elérni. Az is látható, hogy a kormányzat bevételi várakozásai, ahogy említettem, nem a társasági adó tekintetében növekednek drámai módon, hanem a másik oldalo n, a 27 százalékos világrekorder áfa tekintetében. Ez abból is látható, hogy az összes áfabevétel várakozásai mintegy 11,6 százalékos növekményt mutatnak, a korábbi 3839 milliárdról 4286 milliárdra emelkednek. Ha tehát ekkora, több száz milliárdos különbsé g mutatkozik, amivel részben a multinacionális cégek által be nem fizetett társasági adót igyekszik kipótolni a kormányzat, de ha ennyire jól állnak, akkor adódik a kérdés, hogy a világrekorder 27 százalékos áfának, a szegények adójának csökkentése miért n em merült fel. Hiszen korábban a balliberálisnak nevezett kormányzatok voltak azok, amelyek 25 százalékra növelték ezt a kulcsot, a kormány, a FideszKDNP viszont a 2010es hivatalba lépése után ezt a 25 százalékot nem csökkentette vissza azonnal az eredet i szintre, hanem megfejelte mindezt, és 27 százalékra növelte, a legszegényebb sorban élőket is igen komolyan terhelve ezáltal. De ha már teljes körben nem kívánják a 27 százalékos kulcsot lejjebb szállítani, akkor elvárható lenne az alapvető élelmiszerek teljes spektrumának áfacsökkentése egy 5 százalékos szintig. Még ennyi bátorság sincs a kormányzatban, még azt sem mondja, hogy legalább a tejtermékek áfatartalmát csökkentsük 5 százalékra, ezen belül is csak az UHT- és még egy típusú tejet emel ki. Tehát megint kozmetikai jellegű beavatkozást eszközöl, mindenféle monitoring nélkül és helyettesítő termékek meglétével, tehát anélkül, hogy vizsgálná a piaci folyamatokat. A sertéshús áfacsökkentése tekintetében láthattuk, hogy ez milyen eredménnyel járt: csökk entették az áfát kozmetikai jelleggel, végül pedig növekedett a fogyasztói ár, a kormányzat pedig nem avatkozott be, nem tett semmit. Arról is beszélhetünk, hogy mi hiányzik ebből a költségvetésből. Példának okáért a pénzügyi tranzakciós illeték és egyéb, egyébként adófajtáknak az érintettek által befizetett tíz, illetve százmilliárdjai, mert amit a költségvetés tervezetében látunk, az bizony a magyar polgárok által
