Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 27. szerda - 13. szám - Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK - VOLNER JÁNOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
469 hogy a gazdasági válság törvényszerűen bekövetkezik, ciklikusan vi sszavisszatérnek a visszaeső időszakok. Magyarországot sem fogja ez elkerülni, a magyar kormány azonban az égvilágon ennek mérséklésére nem tett semmit. Nem tett semmit a Magyar Nemzeti Bank az Európai Központi Bankon belül annak érdekében, hogy megértess e a magyar kormány álláspontját, és igyekezzen egy eurózónán kívüli állam részére mentőövet nyújtani, nem tett semmit például a pénzügyminiszterek tanácsában, az Ecofinon Varga Mihály pénzügyminiszter úr sem annak érdekében, hogy Magyarország érdekét képvi selje, és megpróbálja ezeket a gazdasági problémákat legalábbis mérsékelni. (10.20) Fontos látni azt, hogy a kormány ebben a törvényjavaslatban nemcsak az anticiklikus gazdaságpolitika megteremtéséről nem gondoskodott, de nem gondoskodott arról sem, hogy Magyarország függő gazdasági státuszát felszámolja. Mitől is függünk jelenleg? Mi ez a nagyon erős kitettség, amit a külföld felé a magyar gazdaság mutat? Először is le kell szögeznünk azt, hogy a gazdasági szabadságharcot, hölgyeim és uraim, nem a Sorosplakátokon kell megvívni úgynevezett Brüsszellel - megjegyzem: Brüsszel egy város egyébként , nem ilyen módon kell a szabadságharcot megvívni, hanem úgy kell tenni, hogy Magyarország gazdasága megerősödhessen és a külső hatásokkal szemben ellenállóvá válh asson. Magyarország gazdasága jelenleg brutális módon függ az uniós támogatásoktól, ha ezek a kohéziós pénzek nem érnék el máról holnapra Magyarországot, akkor a magyar gazdaság nagyon hamar recesszióba süllyedne; nemhogy nem tudna növekedni, de egyenesen visszaesne a gazdaság teljesítménye. Fontos látni azt, hogy az uniós támogatásokon túlmenően a külföldi befektetések, amiről itt többen is előttem már szóltak, szintén erős külföldi kitettséget jelentenek a magyar gazdaság számára, hiszen nem magyar cégekr ől van szó, hanem külföldiekről. És ahogy egyébként tanulmányok hosszú sora bizonyítja, egy német vagy amerikai cég teljesen más magatartást tanúsít az anyavállalattól távoli leányvállalatainak országaiban akkor, hogyha nehéz gazdasági válság, nehéz idősza k jön el, mint adott esetben az anyaországban. Sokkal hamarabb bekövetkeznek a leépítések, a termelés visszafogása, egy, az anyavállalattól távoli országban, egy perifériaországban - mint amilyen Magyarország , mint egyébként az anyaországban. Fontos látn i azt, hogy a magyar gazdaság függetlenségét nem kis részben azzal lehetett volna megteremteni, és erről sem gondoskodik az előttünk fekvő törvényjavaslat, hogy Magyarországon ne csak munkajövedelmet realizáljunk, hanem tőkejövedelmet is. Munkajövedelem az , amikor egy magyar ember elmegy valahová, jellemzően külföldi cégek alkalmazásába vagy éppen egy magyar cég alkalmazásába dolgozni, ilyen módon munkajövedelmet realizál az adott ember, de tőkejövedelmet azonban a magyar gazdaságon belül vajmi keveset tudu nk realizálni. Tőkejövedelem alatt természetesen nem azt értem, hogy egyes kormányközeli nagyvállalkozók elsősorban az állam által uralt közbeszerzési piacról nagyban mazsoláznak, és extra haszonkulcsokat érnek el, hanem azt értem alatta, hogy független, s zíntisztán piaci alapon működő cégek sorára lenne ahhoz szükség, hogy a magyar gazdaság valóban jól prosperáljon. És itt meg kell állnunk, és fékeznünk kell egy pillanatra. Akkor, amikor a kormány arról beszél, hogy a 175 ezer embert foglalkoztató járműipa r egy stratégiai ágazat, akkor fel kell tenni azt a kérdést, hogy akár az előttünk fekvő költségvetési törvényjavaslat, akár más szakpolitikai javaslatok miért nem tartalmaznak erre az ágazatra nézve olyan integrátori programot, amely a magyar cégek magasa bb hozzáadott értékű termeléssel történő becsatornázására irányulnak. Egyszerűen azért, mert a kormánynak nincs a figyelmének a fókuszában ez a kérdés, nem ügyel arra, hogy magyar tulajdonú gazdaságunk is legyen, márpedig az egyik fontos tanulsága a világn ak az, hogy azok az államok igazán sikeresek, és ott dübörög valóban a jólét, ahol munka- és
