Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 27. szerda - 13. szám - Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - BÁNKI ERIK, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
462 Az elmúlt időszak egyik legnagyobb eredménye, hogy a bérek hosszú évek óta nem látott mértékben növekedtek Magyarországon, amelynek köszönhetően a nettó átlagkereset ek több mint 40 százalékkal emelkedtek 2010hez képest. Ezzel elérhető közelségbe került a fizetések hosszú távú felzárkóztatása a nyugateurópai átlaghoz. A kedvező folyamatokat igazolja, hogy a bérek 2019ben is tovább fognak növekedni, megközelítőleg 10 százalékkal, amely 7 százalékkal az uniós átlag fölött lesz így. Ne felejtsük el, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy az MSZP- és az SZDSZkormányok idején az adók, a járulékok szintje évről évre emelkedett, sőt a 13. havi fizetést és a 13. havi nyugdíjat is elvették a magyar emberektől. Ezzel együtt a munkanélküliség is folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, hiszen a 2010es 12 százalék fölötti szintről mára 3,7 százalékra sikerült mérsékelni. Ma Magyarországon 755 ezerrel tö bb ember dolgozik, mint 2010ben. Emlékezzenek még vissza, tisztelt hölgyeim és uraim, 2010ben, amikor Orbán Viktor miniszterelnöki programját ismertette a magyar parlament előtt, és bejelentette azt, hogy a magyar kormány határozott szándéka az, hogy tíz év alatt egymillió új munkahelyet teremtsen Magyarországon, akkor az ellenzék padsoraiban erős derültség fogalmazódott meg. Azt kell mondjam, tisztelt hölgyeim és uraim, az elmúlt évek azt igazolták, hogy mint mindig, e kérdésben is a kormány komolyan gon dolta, amit mondott, és cselekedeteivel támasztotta alá azt, hogy ezeket a célokat el tudja érni: azt kell mondanom, hogy az elmúlt nyolc év sikeres kormányzati politikájának köszönhetően 755 ezerrel több ember tud dolgozni ma, mint 2010ben. Ha csak a tav alyi évet nézzük, 2017ben 123 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy ha a jövő évi gazdasági növekedés, amely 4 százalék fölött várható, teljesülni fog, és ilyen ütemben tud a gazdaság új munkahelyeket teremteni, akkor - ahogy azt a bevezetőben elmondtam - elérhető lesz 2019re a teljes körű foglalkoztatottság Magyarországon. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A jövő évi költségvetés középpontjában a fenntartható növekedés áll majd, szigorú és fegyelmezett gazdálk odás szem előtt tartásával. A kormányzat 2019ben 4,1 százalékos GDPnövekedéssel, 2,7 százalékos inflációval és 1,8 százalékos GDParányos hiánnyal számol. Az elmúlt évekhez hasonlóan az állam működése tekintetében megvalósul a nullás egyenleg, azaz az ál lam annyi pénzből fog gazdálkodni, mint amennyi működési célú bevétele van. A jövő évi hiányt a fejlesztések és a beruházások szintjének további növekedése fogja eredményezni, amely, azt gondolom, teljes mértékben vállalható, hiszen ezzel hozzájárul a magy ar gazdaság további jelentős bővüléséhez. Emlékezzünk azokra az időkre, amikor ez egészen másképp volt Magyarországon. A szocialista kormányok 2010 előtt nem törődtek a növekvő államadóssággal, fittyet hánytak az Európai Bizottság ajánlásaira, sőt annak el lenőrzésére is, Magyarország fejlődését az akkor olcsónak tűnő külföldi hitelekre akarták alapozni. A Gyurcsánykormányok gazdaságpolitikájának az eredménye tragikus következményekkel járt a magyar emberekre nézve: a lakosság devizában súlyosan eladósodott , miközben a külföldi hitelfelvételek miatt a költségvetés sérülékenysége, valamint kitettsége is jelentősen megnőtt. Ebben a kiszolgáltatott helyzetben érte el hazánkat 2008ban a világgazdasági válság, amelynek következtében jelentősen megnőtt a munkanél küliség, a bérek emelkedése megállt, a járulékok és az adók szintje nőtt, sőt, ahogy mondtam, a 13. havi bértől és nyugdíjtól is elestek a magyar emberek. Az államadósság GDPhez viszonyított aránya 2010ben meghaladta a 83 százalékot, és Magyarország gyak orlatilag államcsődbe került. Ha akkor nem lettek volna az IMF hitelei, illetve az Európai Bizottság segítsége, a magyar állam fizetésképtelenséget kellett volna jelentsen. Mi a helyzet ehhez képest most Magyarországon? Ahogy a Költségvetési Tanács elnöke is jelezte, a kormány felelős gazdálkodásának köszönhetően az idei évre 72,9 százalékra sikerült mérsékelni az államháztartási hiányt, és 2019 végére a költségvetésnek köszönhetően, a fegyelmezett gazdálkodásnak köszönhetően ez 70 százalékos szintre fog cs ökkenni. Ha ezt a tendenciát fenntartjuk, márpedig a kormány határozott célja - és ebben a Fideszfrakció természetesen
