Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 27. szerda - 13. szám - Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DR. KOVÁCS ÁRPÁD, a Költségvetési Tanács elnöke:
459 Kiemelném, hogy a hazai pénzekből jó néhány jóléti, benne egészségügyi, oktatási, egyházi, hitéleti és közszolgálati, valamint ifjúsági és sportcélú fejlesztés is megvalósulhat. Az állami kamatkiadások tovább csökkenhetnek a GDP 2,1 s zázalékára, és az államadósságon belül fokozatosan nő az alacsony hozamú eszközök aránya. Ugyanakkor a kibontakozó nemzetközi pénzügyi turbulencia némileg növeli az aktuális piaci hozamokat. Amennyiben ez a tendencia tartós marad, akkor az erre tervezett k öltségvetésben szereplő előirányzat túlteljesülhet. E kockázat a jelenlegi kilátások szerint azonban nem haladja meg a GDP 0,1 százalékát. Tisztelt Országgyűlés! A tanács megállapította, hogy a költségvetésben szereplő 2019. évi, uniós módszertan szerint s zámított - a 2018. évre tervezetthez képest 0,6 százalékponttal kisebb - 1,8 százalékos GDParányos hiánycél a tartalékok figyelembevételével érhető el. A hiánycél megfelel a maastrichti kritériumnak és a stabilitási törvényben meghatározott azonos, 3 száz alékos mértékű követelménynek. A tanács a tapasztalatok alapján úgy látta, hogy konjunktúra esetén a hiány ilyen mértékű csökkentése sem fogja vissza a gazdaságot, mert a magánszektor könnyebben jut hitelhez, tőkepiaci finanszírozáshoz. (9.30) A hiányt ö vező legnagyobb kockázat a makrogazdasági pályával és az adóbevételi előirányzatok teljesíthetőségével kapcsolatos. Ezt azonban mérsékli, ha az említettek szerint a bérek lassabb emelkedése esetén a szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentését később re halasztják. Az előbbiekben felsorolt kockázatokra tekintettel a költségvetési hiánycél biztonságos teljesítése érdekében tartotta szükségesnek a tanács az Országvédelmi Alap tervezett összegét, és értett egyet azzal, hogy felhasználására a törvényjavasl atban rögzített kritériumok teljesülése esetén kerüljön sor. Az államháztartás pénzforgalmi hiányának mértéke a törvényjavaslat szerint a GDP 2,7 százaléka. Ez még mindig jóval, 0,9 százalékponttal meghaladja az uniós módszertan szerint számítottat. A külö nbség jelentős hányada annak következménye, hogy az uniós programoknál továbbra is nagyobb az előlegfizetés, mint az Európai Unióból ütemesen beérkező támogatás - sajnos szükségszerűség. A trend a későbbi években fordulhat meg, és ezáltal felgyorsulhat a G DParányos államadósság csökkentésének az üteme. A tanács megkülönböztetetten vizsgálta az Európai Unió strukturális hiányra vonatkozó kritériuma és a stabilitási törvény ezen nyugvó követelménye teljesítését. Utóbbi előírja, hogy a kormányzati szektor egy enlegét úgy kell meghatározni, hogy az összhangban legyen a középtávú költségvetési hiánycél elérésével, amely Magyarország esetében a GDP 1,5 százaléka. A költségvetés szerint a strukturális egyenleg - 2017hez és 2018hoz hasonlóan - 2019ben is eltér a középtávú célértéktől. Megjegyzem, 2019ben ugyan ismét közelíti, de annál 0,2 százalékponttal még mindig nagyobb. El kell önöknek mondanom, hogy a kormányzati szektornak ezen - a gazdasági ciklus hatásaitól és egyedi tételeitől megtisztí tott - egyenlegének a számítását erős módszertani viták övezik, és nem csak Magyarországon. Hazánk esetében az egyszeri tételek ugyanakkor - például az állami földértékesítés - gyakorlatilag kifutottak. A költségvetésitörvényjavaslatban a kormány saját sz ámítása alapján szerepel az 1,7 százalékos mértékű strukturális hiány. Az Európai Bizottság azonban számottevően gyengébb egyenleggel számol, abból kiindulva, hogy szerintük a magyar gazdaság erőteljesen a potenciális szintje felett teljesít most már évek óta. A korábbi évekre is mutatkozott különbség, s ennek alapján tettek ajánlásokat az Unió illetékesei e mutató javítására. A tanács véleményében a módszertani vitákat is jelezve kiemelte, hogy a vállalt strukturális egyenleg minél előbbi, de a gazdasági n övekedést nem veszélyeztető elérésére van szükség. A tanács kedvezőnek tartotta annak a gyakorlatnak a folytatását, amely szerint a központi alrendszerben a működési, a felhalmozási és az uniós költségvetés elkülönül, a működési egyenleg nulla, deficit csa k a másik két területen keletkezhet.
