Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 26. kedd - 12. szám - Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK: - IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár:
430 tovább adni a munkavállalónak, akkor a nettó bérek csökkennek. Itt hadd hívjam fel a figyelmet egy tavalyi eredményre, amikor a hatéves bérmegállapodás miatt egy jelentős minimálbéremelés történt a gazdaságban, megnéztük, hogy ennek milyen hatásai voltak az egyes fizetési régiókban. Az volt a vélekedés, az volt az előzetes f eltételezés, hogy a minimálbér környékén, tehát 100200 ezer forintos bérszintig jelentősen fognak nőni a bérek, hiszen a minimálbért meg kell emelni kötelező jelleggel, az azt követő béreknél van egy kis feltorlódó hatás, és aztán szépen ellaposodik ez a görbe, és 300400 ezer forintnál már nem lesz érezhető változás. A hatéves bérmegállapodásnál, ahol nagymértékű minimálbéremelés következett be, azt láttuk, hogy jelentősen megváltozott a munkaerőpiaci helyzet. Olyan munkaerőpiaci helyzettel szembesültünk , ahol versenyezni kell a munkavállalókért, ezért a minimálbéremelés gyakorlatilag végigkúszott a 600700 ezer forintos bérkategóriáig is, tehát még a 600700 ezer forintos bérkategóriánál is 10 százalék körüli béremelést lehetett látni az ábrákon. Tehát azért tudott megvalósulni egy 10 százalék fölötti béremelkedés országos szinten, mert nemcsak a minimálbéres fizetési kategóriában, hanem a jóval magasabb fizetési kategóriákban is átment ez a béremelkedés. Tehát az a félelem, hogy majd a munkáltatók le fo gják nyelni a járulékcsökkentést és nem adják tovább a munkavállalóknak, nem valósult meg. Egyértelműen azt lehet mondani, hogy átkerült ez az adóelőny a fogyasztókhoz, a munkavállalókhoz. Mi azt gondoljuk, hogy mivel a munkaerőpiaci helyzet gyakorlatilag változatlan, vagy inkább azt mondhatom, hogy talán még nagyobb kihívásokkal szembesül, mint tavaly, a kafetériarendszer átalakítása sem fogja azt eredményezni, hogy a nettó pozíciója csökkenjen a magánszemélyeknek. A munkáltatók egyszerűen rá vannak kénys zerítve arra, hogy versenyképes fizetést adjanak a munkavállalóknak, és ha ezen felül szeretnék egy pozitív ösztönzővel még a munkájukat elismerni, akkor továbbra is van lehetőség ezt SZÉPkártyával megtenni. Tehát a rekreáció, a feltöltődés, az egészséges életmód támogatása továbbra is adott. Viszont azt gondoljuk, hogy elsősorban fizetéssel kell versenyezni a munkavállalók kegyeiért. S az is egy nagyon fontos összefüggés, hogy míg a munkáltatók által fizetett adóterhek meg az adminisztráció növekedése a k afetéria ellen hatott, addig ha bérfizetés történik, ott egy járulékalapot képező jövedelem is van, tehát az ellátások is nőnek. Tehát azért fontosabb az, ha bérként kapja meg a magánszemély ezt a jövedelmet, mert ebből nyugellátás, tbellátás, adott esetb en magasabb nyugdíj származik. Ez tehát egy fontos összefüggés, ezért gondoljuk, hogy a kafetériarendszer átalakítása azért volt időszerű, mert nagyon látszódott, hogy gyakorlatilag a bérek egy része vándorolt át a kafetériába. Tehát nem béren kívüli jutt atás történt ebben a formában, hanem a bér egy része lett átcsatornázva egy alacsonyabb közteherrel sújtott eszközbe, és ez lett a kafetéria. Ha már belevágtam a kafetériába, akkor ezt egy kicsit jobban kifejteném. Megvizsgáltuk a kafetériaelemek népszerűs égét, és látjuk, hogy hány cég alkalmazza ezt a rendszert, hány magánszemély kap ilyet. Az látszik, hogy 24 ezer cég adott kafetériajuttatást, tehát a gazdálkodói kör töredéke. S az is jól látszódik, hogy a magasabb bérszinttel rendelkező munkavállalók kap ták ezt a jövedelmek, tehát szociálisan egy nagyon rosszul célzott támogatás. (19.00) Azok a munkavállalók kapják, akik egyébként a magasabb bérkategóriákba tartoznak, és azok a foglalkoztatók adják, akik egyébként közepes és nagyobb cégek, amelyek az adm inisztrációval meg tudtak birkózni. Azt láttuk, hogy a kis- és közepes vállalkozások szinte nem adták ezt a juttatást, vagy ha adták, akkor a legkisebb adminisztrációval járó készpénzjuttatást választották. A másik nagyon fontos összefüggés a kafetériaren dszerek népszerűségével kapcsolatban, hogy tavaly lett bevezetve, tehát ’17ben lehetett először készpénzt választani, míg az összes többi juttatási forma évről évre folyamatosan változott és egyre bővült a kör, rögtön az első évben a készpénzjuttatás lett messze a legnépszerűbb juttatási forma. Tehát lekörözött minden egyéb utalványt, SZÉPkártyát, Erzsébetutalványt, lakhatási támogatást és minden egyebet. A hosszú távú öngondoskodási formákat is, tehát a nyugdíj- és az egészségpénztári befizetéseket. Jól látszódik,
