Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 26. kedd - 12. szám - Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SZABÓ SÁNDOR (MSZP):
418 ez, ami egyrészt - mint mondtam - a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek mindennapjait érinti, másrészt egyébként nagyon sok könyvelő és adótanácsadó szokta korábban javasolni ügyfeleinek, hogy bizonybizony ezeket a kafetériaelemeket vegyék számba. Úgyhogy azzal nem értek egyet, államtitkár úr - figyeltem, amikor az expozéját mondta , hog y ez elsősorban nem a kis- és középvállalatokat érinti. De, nagymértékben a kis- és középvállalatokban dolgozókat érinti, hiszen elsősorban arról van szó, hogy ezeket a kafetériaelemeket azoknak adták, akik a cégben nagyon hasznos munkát végeztek, nagyon l ojálisak voltak, vagy akár a tulajdonosi körben találhatók voltak, vagy akár olyan megbízható alkalmazottak voltak, akiknek a munkájára nagyonnagyon nagy szükség volt. Ilyen komoly tételnek bizonyul a lakáshiteltörlesztő munkaadói finanszírozás eltörlése is, ami azért jelenthet problémát, azt gondolom, hiszen az egyfajta garancia lehetett arra nézve, hogy fixen fizetve volt a törlesztés. Itt a múlt héten volt szó szintén a parlamentben a kilakoltatás kérdéséről, és láttuk, hogy mekkora problémát jelent ma ez Magyarországon. Én nem értem, hogy ha egyszer volt egy ilyen lehetőség, és ott volt az adótörvények között, hogy ezt adhatta a munkáltató a munkavállalójának, akkor ezt miért kellett kivezetni, hiszen ez egy nagyon fontos dolog volt. Legfeljebb azon le hetett volna elgondolkodni, hogy egy kis szigorítással a kifizetés módjánál a mostanival szemben talán a munkavállaló által nem hozzáférhető bankszámlára kellett volna ezt a kafetériát utalni, de ez sem volt általános, hogy a munkavállaló, amikor megkapta ezt a kafetériát, akkor nem a törlesztőrészletre fordította. Ezekkel a juttatásokkal szerintem egyébként egy normálisan működő és adózó kkvnál tudták enyhíteni a bérfeszültséget, a munkaerőhiányt. Most azt fogjuk látni, hogy vélhetőleg egy multicég nyilvá n kifizeti majd ezeket az összegeket a teljes adó- és járulékteher mellett, de a munkaerőelszipkázás lehetősége rontani fogja a kis- és közepes vállalkozások versenyképességét. És hogyha belegondolunk, az sem egy pozitív forgatókönyv, hogy akiknek azt mon dják jövőre, hogy nincs tovább ilyenfajta juttatása, vagy az adóteher miatt csökken a jövedelme, az vélhetőleg felmond, vagy esetleg átgondolja, és akkor külföldre veszi az irányt. A másik ilyen tétel, amiről szeretnék beszélni, a helyi adók, önkormányzato k szerepe. Itt az üdvözlendő, hogy egyébként több ponton egyszerűsíti az adminisztrációt az adótörvény. Kiemelendő ebből, hogy 2019. július 1jétől lényegében megszűnik a székhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz történő külön bejelentkezési és változá sbejelentési kötelezettség, adatközlés. Persze, ezzel csökken az önkormányzatok feladata, munkája, de vélhetőleg csökken a rálátása, illetve a kapcsolattartása is a helyi székhelyű vállalatokkal, cégekkel, ami azért, lássuk be, nem nagyon erősíti a helyi a utonómia szerepét, valamint a helyi önkormányzatiság lényegét. Az iparűzési adó kapcsán az is egy üdvözlendő dolog, hogy az iparűzési adóból kedvezményt biztosíthat az önkormányzat azon cégek számára, amelyek komolyabb beruházást valósítanak meg egyegy te lepülésen, de itt azért azt is meg kell nézni az iparűzési adó tekintetében, hogy az a legjelentősebb forrása az önkormányzatoknak, már amelyik önkormányzatnak egyáltalán van iparűzésiadóbevétele. Úgyhogy azt a forrást, ami egyébként is szűkösen áll az ön kormányzatok rendelkezésére, azt azért nem biztos, hogy osztogatni kéne, sokkal inkább arról kellett volna a kormányzatnak elgondolkodnia, hogy esetleg egy másik nagy csomagból, akár pályázat útján, vagy egy nagy pufferként ezt rendelkezésre bocsátja az ön kormányzatoknak, és az önkormányzatoknak nem az amúgy is szűkös bevételeiket kell majd esetlegesen erre fordítaniuk. Megfontolandó az is - ez egy teljesen új elem , hogy a földhivatal és a helyi önkormányzatok adóirodáját össze lehetne kapcsolni, hogy egy telek, egy ingatlanvételnél például az önkormányzat is egyből információhoz jusson az új tulajdonos kilétéről, hogy forrásainak növelése érdekében az önkormányzat maga is megtehesse a szükséges lépéseket, és ne az új tulajdonos bejelentési kötelezettségé re alapozva növelhesse meg az amúgy is szűkös bevételeit. Az áfatörvény kapcsán az mondható el általánosságban, hogy bármilyen erős is az a kormányzati kommunikáció, hogy milyen erős Magyarország, a valóság azonban nagyon sok esetben mást mutat.
