Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 26. kedd - 12. szám - Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA (Jobbik):
416 ELNÖK: Köszönöm szépen, Z. Kárpát Dániel képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a további képviselői felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Potocskáné Kőrösi Anita képviselő asszonynak, Jobbikképviselőcsoport. POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Több felszólaláson keresztül a salátatörvény minősítés elhangzott a z ellenzéki padsorokból, és én úgy gondoltam, hogy öt olyan területet emelnék még ki, amelyekről lehet, hogy nem volt szó, de úgy érzem, hogy nagyon fontosak. Amikor kafetériáról beszélünk, és azt elmondta mindenki, hogy ezeknek a megszüntetése súlyos prob lémákat vet fel, az egyes meghatározott juttatásokról kevesebb szó esett. Egyet kiemelnék közülük, ez pedig a csekély mértékű ajándék, amely a jelenleg hatályos jogszabály szerint eddig legfeljebb évi három alkalommal volt adható. Ez lecsökken egy alkalomr a. Mit is jelent ez? Én azt látom, hogy a kormánypárti képviselők nem szeretnének semmi mást, mint hogy a munkahelyi közösségi életet lecsökkentenék, ugyanis mikor volt ez, amikor a munkavállalóknak csekély értékű ajándékot adtak? Névnap, születésnap, nőna p alkalmával, vagy esetleg karácsonykor és húsvétkor. Ez meg fog szűnni, ugyanis nem fogják tudni bevállalni azt a munkáltatók, hogy ezeket a csekély mértékű ajándékokat más módon juttassák oda a munkavállalóknak. Tehát én úgy gondolom és úgy látom, hogy e z abszolút a közösségi élet ellen irányul, hogy jól érezzék magukat a munkahelyükön. Tehát ezt nem tartom egy elfogadható döntésnek. Nem hiszem azt, hogy nem lehet megtartani, hogy továbbra is három alkalommal fogadhassanak el csekély mértékű ajándékot, cs ekély mértékű juttatást az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó adóterhek mellett. A következő, amiről szintén volt már szó, de az indokolásban is nagyon keveset olvastam róla: a helyi adóról szóló törvényből eltűnt egy passzus, egy adómentesség, ez pedig a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalapmentesség kritériuma. Én folyamatosan azt hallom itt a Házban, hogy a tisztelt kormánypárti képviselők a teljes foglalkoztatottságra, a teljes foglalkoztatásra törekednek. Teszik ezt úgy, hogy egy ilyen fontos adóalapmentességet eltörölnek, kivezetnek. És igaz, az indokolásban az olvasható, hogy az önkormányzatoknak így több bevétele lesz, de én azt gondolom, ez a mentesség hozzájárul ahhoz, hogy évi 1 millió forint adóalappal csökkenthetik a helyi ipar űzési adójukat, ezzel is a foglalkoztatás növelését érhetik el. Nagyon fontos ennek az adómentességi tételnek a megtartása, hiszen csak akkor érhető el a teljes foglalkoztatás, ha minél több helyen alkalmazunk mentességeket. És akkor a helyi iparűzési adó és a helyiadótörvény után az általános forgalmi adóhoz lenne egy kis észrevételem. Érdekes, hogy azok a módosító tételek, amiket én kimazsoláztam, az indokolásban csak egy sor, vagy egyáltalán meg sem említik. Ez pedig a fordított adózás kivezetése a gabo náknál és az acélipari termékeknél, az üvegházhatású gázoknál is, de úgy gondolom, hogy az üvegházhatású gázokkal elég kevesen foglalkoznak. Magának a fordított adózásnak a bevezetése pontosan arra jött létre, hogy a fiktív adóalanyok által elkövetett viss zaéléseket visszaszorítsák. Most ebben a két szegmensben, a gabonák - kukorica, búza - szállítása és az acélipari termékek kapcsán - indulnak a nagy beruházások , én nem tudom, hogy ezeknek mi volt az oka. Egy sort látunk, hogy ez kivezetésre kerül. Erre szeretnék is választ kapni, hogy ezek a szegmensek miért kerültek ki, miért helyezték hatályon kívül a 142. § erre vonatkozó rendelkezéseit. És ha áfa, akkor utána beszéljünk egy másik adónemről, ez pedig a szakképzési hozzájárulás. Elolvastam ötször az in dokolást, a jogszabálytervezetet, meghallgattam államtitkár úr felszólalását, ahol azt mondta, hogy a szakképzési hozzájárulást, ezt a 1,5 százalékot, az öregségi nyugdíjra jogosultak után nem kell megfizetni. Itt az áll, nem tudom, ez volte a szándék, de kétlem, hogy nem, hiszen a 2018as költségvetés 75 milliárd forintot tervezett ebből az adónemből, a 2019es 95 milliárdot, tehát 20 milliárdos növekményt. Tehát a jelenlegi jogszabály normaszövegének értelmezésében, ha legalább egy ilyet foglalkoztat egy szakképzési hozzájárulásra kötelezett
