Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 18. hétfő - 9. szám - Dr. LukácsLászló György (Jobbik) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Nálunk a legrosszabb gyógyszertárba járni!” címmel - DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik):
37 Köszönöm államtitkár úr válaszát. Kérdezem képviselő urat, elfogadjae az államtitkári választ. Öné a szó. CSENGERZALÁN ZSOLT (Fidesz) : Köszönöm államtitkár úr vá laszát, és azt kell mondanom, hogy elfogadhatatlan, hogy az európai országoknak egy része megpróbálja az összes többi ország biztonságát is kockáztatni azzal, hogy a migrációt nyíltan vagy burkoltan támogatja. Nagy öröm számomra, számunkra, hogy nagyot vál tozott a világ, ahogy államtitkár úr is említette, hiszen az akkori osztrák kancellár 2015ben nagyon durván kritizálta Magyarországot. A mai osztrák kancellár, mint ahogy ön is említette, egyfajta tengelyről beszélt, persze meg is kapta ezért a kritikát. Nagyon örülök annak, hogy végül is Magyarországnak lett igaza ebben a kérdésben, és egyre többen támogatnak minket. Köszönöm, elfogadom a választ. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő úr az államtitkári választ elfogadta. Dr. LukácsLászló György (Jobbik) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Nálunk a legrosszabb gyógyszertárba járni!” címmel Tisztelt Országgyűlés! Lukács László György, a Jobbik képviselője, in terpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: „Nálunk a legrosszabb gyógyszertárba járni!” címmel. Lukács László György képviselő urat illeti a szó. DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Állam titkár Úr! Igen, nálunk a legrosszabb gyógyszertárba járni. No nem azért, mert olyan állapotúak a gyógyszertárak, hiszen azok modern, jól berendezett helyiségek, hanem azért, mert a magyar betegnek fáj a legjobban az, ami a gyógyszerárakban tapasztalható. A gyógyszerfinanszírozás 2012 óta átalakulóban van, amelyben a magánszféra került előtérbe, azaz az embereknek a saját zsebükből egyre többet kell költeniük, az állami finanszírozás pedig visszaszorulóban van. Jól mutatják más európai országok példái, hog y meg lehet tartani azt a szintet, például a finanszírozásban a kétharmados szintet, amelyben az állam többet vállal, az embereknek kevesebbet kell zsebből fizetniük. Ehhez képest Magyarországon az a helyzet, hogy fiftififti az arány, azaz legalább annyir a a zsebébe kell nyúlnia az adófizető állampolgároknak a gyógyszertárakban, mint amennyit az állam odatesz támogatásból. És hogy mekkora probléma ez, tisztelt képviselőtársaim, pár számszerű adat, ami mutatja, hogy mi is ez a jelenség. A 16 évnél idősebb h onfitársaink 39,4 százaléka, azaz közel 40 százaléka legalább egy krónikus vagy tartós betegséggel küzd, és ahogy haladunk előre az életkorban, ez egyre csak növekszik, sőt az idős korosztálynál már többségében van, ahol nemcsak egy, hanem több krónikus, i lletve tartós betegségük is van. A gyógyszerfogyasztásban pedig a fogyasztás 60 százalékát mind vényköteles, mind pedig nem vényköteles gyógyszereknél a 60 év felettiek teszik ki. Jól látható tehát, hogy hazánkban a rendszer óriási terhet rak a gyógyszertá rba járó és ott gyógyszereket kiváltó idősebb korosztályra, de azokra is, akik krónikus és tartós betegséggel küzdenek. Hogy példát mondjunk, hogy mennyire más a helyzet Európa más helyein, Szlovákiában 209 eurót, közel 210 eurót költ fejenként az állam gy ógyszertámogatásra, mindez Magyarországon alig éri el a 120 eurót. Nem elég egyébként, hogy ott magasabbak az átlagbérek, a magyar
