Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 26. kedd - 12. szám - A Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - CSÁRDI ANTAL, az LMP képviselőcsoportja részéről:
330 abban a pillanatban, ha az ember végigolvassa ezt a törvényjavaslatot, akkor sajnálatos módon az t kell feltételezni, hogy itt valakinek vagy valakiknek az érdekét kívánják megint védeni. De hogy ezek a valakik egészen biztosan nem a magyar polgárok, az tuti. Ebből a törvényjavaslatból ez derül ki. Éppen ezért, bár a Demokratikus Koalíció támogatja az t, hogy Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetéseket ellenőrizzenek; akarjuk és támogatjuk, hogy Paks II. ügyében lépjen végre a kormány, és szűrje ki Magyarországon például az orosz titkosszolgálati erőket, amelyek akár Paksnál is megjele nhettek; hogy a Belügyminisztérium kifejezetten lépjen az ellenséges orosz titkosszolgálati tevékenység ügyében, úgy, ahogy tette például az Európai Parlament azzal, hogy a fideszes képviselők is megszavazták a kibervédelmet, úgy azt gondoljuk, hogy a magy ar kormánynak az lenne a feladata,az lenne a dolga, hogy a magyar polgárok érdekeit, a magyar nemzeti érdeket képviselje, ne pedig egy már valószínűleg előre lezsírozott üzleti érdeket képviseljen a törvényalkotásban. Ezt a javaslatot így támogatni nem leh et. Köszönöm szépen. (Taps a DK, az LMP és a Párbeszéd soraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Az LMP képviselőcsoportjának vezérszónoka Csárdi Antal képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. CSÁRDI ANTAL, az LMP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! A T/628. szám alatt benyújtott törvényjavaslat nagyonnagyon fontos célt fogalmaz meg - és milyen kár, hogy ebből a célból semmi nem jelenik meg a javaslat szövegében! Tisztelt Ház! Ezzel a javaslattal már e gy őszi salátatörvény formájában is megpróbálkoztak. Akkor, ki tudja, milyen okból, nem vitték tovább a jogalkotási folyamatot. Persze igazándiból tudjuk az okot: nem volt meg az alapvetően nemzetbiztonsági profilú jogszabályhoz a kétharmados többségük. Mo st viszont egy nagyon hasonló tartalmú jogszabályt nem is kétharmadhoz kötik, pedig maga az Alaptörvény is kimondja, hogy a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. Ez pedig, bármennyire is kerülik a „nemzetb iztonság” konkrét kifejezésének a használatát a javaslatban, ilyen szabály. Nézzük meg ennek a javaslatnak a tartalmát! Csak a miniszter engedélyével lehet majd 25 százaléknál nagyobb tulajdonrészt szerezni az EUn kívüli külföldi személyeknek nemzetbizton sági okokból a taxatív felsorolt ágazatokban. EUn kívülinek minősül az EUt, az EGTt, Svájc állampolgárait kivéve gyakorlatilag mindenki. Ilyen ágazatok például a fegyver- és lőszergyártás meg a pénzügyi szolgáltatás nyújtása, a földgázellátás és a vízik özműszolgáltatás. Ezekben az ágazatokban kell a külföldi befektetőknek bejelentést tennie a Magyarországra célzott befektetéséről, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásáról szóló törvényben meghatározottak szerinti tényleges tulajdoni hátter éről. A miniszter ez alapján a bejelentés alapján vizsgálatot folytat, ami alapján kétféle döntést hozhat: vagy engedélyez, vagy elutasít. Valóban lehetnek olyan vállalkozások - és ezt őszintén mondom , amelyek esetében a külföldi befektetésekről a nemzet biztonsági szakszolgálatoknak vagy úgy általában a magyar hatóságoknak megfelelő információkkal kell rendelkezniük. Példának okáért említeném Ghaith Pharaon professzor magyarországi befektetéseit, vagy az összevissza titkosított paksi beruházást, vagy azt a kínai szupervasutat, ami most is tervezés és megvalósítás alatt van. Tisztában vagyunk azzal is, hogy az EU különböző országaiban különböző engedélyezési metódusok vannak ilyen ágazatokban. A javaslattal tehát alapvetően jogbiztonsági és politikai problé mák vannak, azok viszont elég komolyak. Különösen érdekes ez a jogszabály akkor, amikor például Egyiptom elnökével tárgyalt a kormányfő katonai és védelmi együttműködésről, török, orosz és közelkeleti kormányközeli üzletemberek kaptak különleges engedélye ket stratégiai fontosságú üzletágakban. Továbbá, amikor
