Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 26. kedd - 12. szám - A Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VADAI ÁGNES, a DK képviselőcsoportja részéről:
327 kötvények, a Ghaith PharaonTiborcz István duó ügyei, Zaid Naffa ügyei vagy éppen a MET földgázkereskedő ügye. Azt gondoltam, hogy végrevalahára a magyarok bizt onsága számít a kormánypártoknak, a magyar nemzeti érdek, és nem valami ostoba kormányzati propaganda, és főleg nem a zsebük. Képviselőtársaim, a törvényjavaslat elolvasásakor retteneteset kellett csalódnom, merthogy a törvényjavaslat mindenről szól, csak a következőkről nem. Nem szól Magyarországról, nem szól Magyarország nemzeti érdekeiről, nem szól Magyarország és a magyarok biztonságáról és biztonsági érdekeiről, nem szól arról, hogy a gyanús külföldi ügyleteket jogállami módszerekkel kiszűrjék. Nem szó l arról, hogy a bűnöző külföldieket, akárkikkel is üzletelnek, kiszorítsák az országból, és nem szól arról sem, pedig erről is szívesen láttunk volna a törvényjavaslatban részleteket, hogy azok a magyarok, akik a magyarok kárára külföldiekkel üzletelnek, a zok végre odakerülnek, ahová valók, a sittre, a vagyonukat pedig elkobozzák. Ellenben miről szól akkor a T/628. számú törvényjavaslat? Szól Pintér Sándor belügyminiszter, immáron miniszterelnökhelyettes régen áhított szuperjogköréről. Valamiért a jelenleg i tárca és annak vezetői nagyon kedvelnek mindent, ami szuper. Talán emlékszünk arra, hogy éveken keresztül szívósan küzdött a belügyi tárca vezetése, még saját frakciójával szemben, még saját házelnökével szemben is az úgynevezett szupertitkosszolgálat l étrehozásáért. Valamiért Pintér Sándor erősebbnek bizonyult, mint Kövér László, mert meglett a szupertitkosszolgálat. Aztán küzdöttek azért, és látjuk is az eredményét, hogy szupersok dolgot felügyeljen a belügyi tárca. Így van az, hogy Magyarországon a k éménysepréstől a kibervédelemig minden a belügyi tárca alá tartozik. Hozzáteszem: sem az előbbi, sem az utóbbi tekintetében nem nyújt igazán kiemelkedőt, sőt azt tudom mondani, hogy nagyjából nulla teljesítményt nyújt a belügyi tárca. És akkor itt van ez a szuperjogkör. A miniszter, ahogy elhangzott már korábban, feltételezzük, hogy miniszterek, de én azért abból indulnék ki mégiscsak, ami a törvényjavaslatban jelen pillanatban van, szóval, a miniszter egy személyben fog dönteni arról, hogy jöhete a külföl di befektető vagy sem. Mindezt alapban 30 nap alatt teheti meg. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha egy külföldi befektetés kockázatos, nyilván azt fel kell mérni. A belügyi tárca úgy gondolja, hogy ő alkalmas és képes ennek a feladatnak az ellátására. Érdeklődn i szeretnék, hogy tényleg komolyan gondoljáke ezt; az a tárca, amelyiknek alárendeltségébe tartozó szerveken simán keresztülment a biztonsági ellenőrzésen az a Ghaith Pharaon, akit az FBI a terrorizmus finanszírozásáért körözött. Annak a belügyi tárcának a szerveiről vagy vezetőjéről beszélünk, aki majd ezekben a kérdésekben dönt, akik a letelepedési kötvény kapcsán simán bizottsági ülésen a szemünkbe hazudták, hogy elvégezték a nemzetbiztonsági ellenőrzést azok tekintetében, akik letelepedési kötvényt igé nyeltek, közben aztán természetesen kiderült, hogy annyi történt, hogy megnézték, hogy szerepele az illető a hazai nyilvántartásban. Nyilván az államtitkár úrnak nem kell elmagyaráznom, hogy mit jelent a nemzetbiztonsági ellenőrzés, de biztosan vannak oly anok, akik ezt nem tudják. Szóval, ki kell tölteni egy kérdőívet, aztán jön egy elbeszélgetés, ezzel párhuzamosan jön egy környezettanulmány. Majd újabb beszélgetések, újabb adatgyűjtések, ahol az illető személynek, akit nemzetbiztonsági ellenőrzés alá ves znek, szinte az élete minden részletét, minden apró részletét le kell írnia a kérdőívben, és olyan adatokat is meg kell adni, amit általában, mondjuk, egy sima ellenőrzéskor nem kell. Önök mégis azt mondták, hogy azok, akik a letelepedési kötvénnyel jöttek , azoknak ilyen ellenőrzésük volt, kiderült, hogy nem volt ilyen. Az a belügyi tárca akar dönteni a kritikus infrastrukturális kérdésekben, olyan ágazatok esetében arról, hogy egy külföldi befektető jelente veszélyt vagy sem, akik ugyan megállapították, h ogy Kiss Szilárd és Zaid Naffa nemzetbiztonsági kockázatot jelent, Zaid Naffa esetében ráadásul a miniszterelnök védelmére kirendelt és létrehozott szervezet, a TEK állapította meg, hogy nemzetbiztonsági kockázatról van szó. Mégis az történt, hogy Kiss Szi lárdot simán alkalmazta a