Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 26. kedd - 12. szám - A Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
325 Nem terjed ki például ez a törvényjavaslat, akármilyen furcsa, arra az eléggé nagy problémára, hogy éppen Pakson egy viszonylag nagy beruházás kezdődik - egy atomerő műberuházás, talán minden idők legnagyobb fizikai beruházása ebben a században , és elvileg önök garanciát vállaltak arra, hogy a beszállítók 40 százaléka magyar cég lesz, hogy védjék a magyar gazdaságot. Ugyan az egy hosszabb beszélgetés része lenne, ho gy egyszer tényleg megbeszéljük, hogy mit is tettek ennek érdekében az elmúlt években, mert nyilván semmit, és ennek meglesz a következménye, de ez a törvényjavaslat például nem tudja garantálni, hogy nem az orosz cégek fogják építeni effektíve a Paksi Ato merőművet. Nem tudja garantálni, hogy nem fognak orosz cégek magyar cégeket felvásárolni, és nem fogják azt hazudni az országnak, hogy így aztán megvan a 40 százalékos magyar beszállítói háttér, miközben egyébként ezen cégek tulajdonosi köre és a profit sz épen vissza fog vándorolni Oroszországba. Például, egyébként teszem hozzá, bármely más országba, de ez a törvényjavaslat mégiscsak a harmadik országbeli befektetésekre vonatkozik. Úgy halkan jegyzem meg, önök is tudják, hogy ezek azok az országok… - mondok három apróbbat: Oroszország, Kína, Egyesült Államok. Tehát a Fidesz éppen arra készül, hogy egy miniszter, attól függően, hogy milyen érdeke van - lehetek cinikus: hogy kel föl, milyen lábbal aznap , eldöntse, hogy egy amerikai befektető vagy éppen egy k ínai befektető Magyarországon ezekben az ágazatokban hozhate befektetést vagy nem. És hogy szerintünk mi a legnagyobb probléma ezzel a törvényjavaslattal, azt úgy tudnám érzékeltetni önökkel, hogy szerintünk ez egy ilyen új Mészáros Lőrinc, nemzetközi Mé száros Lőrinctörvény lesz. Ugyanis nem az lesz a legnagyobb kérdés, hogy a miniszter vagy miniszterek kinek nem adják meg az engedélyt arra, hogy Magyarországon befektessenek, hanem kiindulva az önök elmúlt 9 éves tevékenységéből, 8 éves tevékenységéből, a nagy kérdés az lesz, hogy kinek adnak. Hogy ki lesz az a kinevezett kormányzati beszállító, aki mondjuk, orosz, aki mondjuk török, aki mondjuk, egyesült államokbeli vagy kínai viszonylatban megkapja a nagy felfolyamodású miniszter úrtól az engedélyt, a p apírt, hogy ő bizony semmiféle kockázatot nem jelent. És aki nem rajta keresztül kíván majd Magyarországra pénzt behozni, az majd megtanulja, hogy nem fog engedélyt kapni a Fideszkormánytól, és ki lesznek jelölve azok a házi beszállítók ismét, akik Magyar országra pénzt hozhatnak. Azt a fantáziájukra bízom, hogy ennek a hátterében úgy egyébként nem törvényes módon mennyi pénz fog már megint mozogni. Ha a fantáziájuk nem elég erős, kérem, gondoljanak a letelepedési kötvényes bizniszükre, ahol százmilliárdok mentek offshore cégeken keresztül, ami a magyar államkasszát illette volna. De ha a nemzetbiztonsági kockázatot nem tartják eléggé megalapozottnak, kérem, gondoljanak csak bele, hogy hogy a fészkes fenébe’ kerülhetett ide Magyarországra, a miniszterelnökke l való személyes találkozóra - nézek a Belügyminisztérium államtitkárára - engedéllyel az az arab vállalkozó, akit egyébként az FBI terrorizmus finanszírozásával akkor éppen körözött. Tehát, ha azt mondják ennek a parlamentnek vagy a magyar népnek, hogy az garancia, hogy például a belügyminiszter vagy a magyar kormány kinek ad engedélyt és kinek nem, akkor szintén halkan hadd hívjam fel a figyelmüket, hogy éppen most fogtak el az Európai Unióban egy terroristát, aki magyar állampolgárságot szerzett az önök jóvoltával és segedelmével. Konkrétan az önök jóvoltával és segedelmével, mert azon új szabályozás alapján tudta ezt megtenni, amit önök itt a parlamentben elfogadtak. Amire szeretnék rákérdezni államtitkár úrnál, és biztos vagyok benne, hogy kielégítő vál aszt fog adni, az az, hogy mégis mi alapján fogja meghozni a miniszter a döntését. Ebben a törvényjavaslatban egy árva hang nincs arról, hogy milyen kritériumok alapján döntheti el a miniszter, hogy mi számít biztonsági kockázatnak. Őszintén kérdezem, álla mtitkár úr, legyen kedves ebben segíteni. Az előbb említett lex MOLnál nagyon konkrét, objektív feltételek le vannak írva. Itt semmi nincs. Itt annyi van, hogy a miniszter majd eldönti. De mi alapján? Hogy visszatérjek a kezdő hangulathoz, ha ez tényleg a rról szólna, hogy meg lehessen akadályozni idegen érdekek magyarországi stratégiai ágazatban való megjelenését és akár
