Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 26. kedd - 12. szám - A Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
322 kormányközeli feltételezh ető akvizíció, de a pénzügyi szektorban vagy az MKB tekintetében ugyanígy tudnánk a példákat sorolni , akkor elmondhatjuk, hogy még az is hiányzik, hogy mi számít nemzetstratégiai ágazatnak, iparágnak, érdekeltségnek. 2010 óta van egy teljesítetlen ígérvé nye ennek a kormányzatnak, ez a teljesítetlen ígéret egy országleltár létrehozásáról szól, tehát a nemzeti vagyonnak nem egy olyan furcsán elrontott, lajstromszerű és hiányos felsorolásáról van szó, mint amit pár évvel ezelőtt önök be tetszettek nyújtani, hanem egy teljes nemzetivagyonleltárról, egy országleltárról, amelynek alapján - nagyon leegyszerűsítve - meg tudnánk mondani, hogy mennyi a családi ezüst, és milyen összefüggésben áll fenn, hiszen ez komoly viták tárgyát képezte a parlamentben az utóbbi években, mégsem tudta ezeket a vitákat érdemleges módon eldönteni senki, hiszen az alap hiányzott. Ugyanolyan ez, mint a költségvetési vita során, amikor az n1, n2 szabályt mellőzve tulajdonképpen egy szakmailag értékelhetetlen előterjesztést tesz a korm ányzat, amiről politikai viták folynak, nem szakmai viták. És el kell hogy mondjuk, hogy miután a külföldi befektető a bejelentési kötelezettségét teljesítette, a Fidesz gazdasági holdudvara tájékozódott, hogy ez megfelelőnek tűnő vagy nem megfelelőnek tűn ő akvizíciós szándék, a Fidesz gazdasági holdudvara ezt követően informálisan meg is akadályozhatja azt a külföldi térnyerést. (10.40) Önmagában nekem aztán tényleg semmi bajom nincs azzal, ha a külföldi térnyerési szándék visszaszorul minden olyan esetbe n, ahol van magyar potens, erőteljes érdekeltség vagy annak kiépítési lehetősége. Pont ezt kértük számon önökön az utóbbi évek során, és pont azt kell mondanom, hogy a mezőgazdaságtól a bankszektorig mindenhol az lenne az érdekünk, hogy a magyar érdekeltsé gek túlsúlya egyértelműen uralja a piacot. A helyzet az - (A kormánypárti padsorok felé:) nézzünk egy állatorvosi lovat, mert látom, hogy bólogat a képviselőtársam , biztos van egyetértés közöttünk abban, hogy a nemzeti érdekeltség erősítése mindenekfelet t való. De ha a bankszektort vizsgáljuk meg, akkor mit látunk? Azt látjuk, hogy papíron a magyar gazdasági érdekeltségek aránya akár még az 50 százalékot is meghaladta, ezzel párhuzamosan ugyanakkor a pénzügyi tranzakciós illetéknek csúfolt adót, amit azér t neveztek el illetéknek, hogy ne kelljen Brüsszellel lebokszolni a különféle adóbevezetések kapcsán esedékes vitákat, tehát ezt a pénzügyi tranzakciós illetéket 280 milliárdos tehertételként egy az egyben rátolták a magyar lakosságra, egy az egyben behajt ották a magyar embereken. Tehát Magyarország Kormánya semmilyen illetéket, semmilyen adót a pénzügyi tranzakciók tekintetében a pénzintézetek kapcsán nem foganatosított; ezt a magyar emberek fizették meg, az érintett intézetek által beismert módon. És tegn ap Tállai államtitkár úr feláll, és büszkén elmondja azt, hogy jó, de most már évente 20 ezer forint erejéig gátat lehet szabni ennek a folyamatnak, és azt, amit áthárítottak, 20 ezer forinttal évente lehet csökkenteni. Tehát nem azt mondja az államtitkár, hogy megszüntetik az idegen érdekeltségek magyar pénztárcákra történő átterhelését, hanem azt mondja, hogy ebből egy kicsit visszanyesegetünk, és ez a hozzáállás jellemzi sajnálatos módon a kormányzatot a legtöbb stratégiai iparág tekintetében. Tehát enge m nem az zavar, ha adott esetben külföldiek nem tudnak bevásárolni a magyar energetikai piacra, hiszen történt már olyan, hogy nyolc nap alatt elvittek szinte két teljes gazdasági ágazatot, eszközarányos garantált profitot kapva, a balliberálisnak nevezett kormányzatok alatt, és nettó minősített hazaárulás mentén kifosztották ezt az országot, amiben aztán csúcsosodott a kormányzat rezsicsökkentésnek nevezett folyamata, ami szintén legalábbis sumákságokkal tarkított. Hiszen ha a világpiaci árcsökkentéseket e ngedték volna begyűrűzni a magyar piacra, akkor ma sokkal alacsonyabb rezsidíjakat fizetne a magyar lakosság, mint azt jelen pillanatban teszi. De el kell hogy mondjuk: a stratégiai ágazatok kezelésének az alapfilozófiájában én egyetértek önökkel. Én maxim álisan támogatom a kormányt abban, hogy a hazai érdekeltségek térnyerését erősítse. De a bankszektort illető példa bizonyítja azt, hogy nem mindegy, hogy hogyan teszi ezt,
