Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 26. kedd - 12. szám - Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénynek az Európai Unió adatvédelmi reformjával összefüggő módosításáról, valamint más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitáj... - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár
303 ismert, ennek eredményeként két uniós aktus elfogadásáról döntöttek az uniós társjogalkotók, egyrészt egy általános adatvédelmi rendelet, másrészt pe dig egy bűnüldözési célú irányelv elfogadásáról. Tisztelt Ház! Fontos kiemelni a törvényjavaslat kapcsán, hogy Magyarország a személyes adatok védelmére már a rendszerváltástól kiemelt hangsúlyt fordított. A személyes adatok védelmének európai összehasonlí tásban is magas szintjét biztosította a korábbi alkotmány, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény, illetve az ezek nyomán kialakult alkotmánybírósági gyakorlat. A személyes adatok védelmének magas szintű védelmé t az Alaptörvény és az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény nemcsak fenntartotta, hanem a személyes adatok védelméhez fűződő jog érvényesülésének ellenőrzésére és elősegítésére létrehozta autonóm államigazgatási sz ervként a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot is. A hatályos magyarországi jogszabályi környezet alapján megállapítható, hogy a személyes adatok védelmének hazánkban biztosított szintje az Európai Unió tagállamai között az egyik legmagas abbnak tekinthető. Erre figyelemmel Magyarország Kormánya a tárgybeli uniós jogalkotási aktusok tárgyalása során következetesen képviselte azon álláspontját, hogy az uniós összehasonlításban is igen magas szintű védelmet nyújtó magyar adatvédelmi szabál yozásra tekintettel az új európai uniós adatvédelmi szabályozás ne rendeleti, hanem irányelvi jogforrásban kerüljön megalkotásra. Azonban az uniós intézmények és a tagállamok többsége arra törekedett, hogy az Európai Unió területén egységes, közvetlenül a lkalmazandó jogszabályösszesség kerüljön kidolgozásra. E törekvést megalapozó meggyőződés szerint a rendeleti szabályozással el lehet kerülni, hogy egyes multinacionális nagyvállalatok a tagállamok eltérő adatvédelmi rezsimjeit kijátszva a számukra legkedvezőbb szabályokat biztosító országokban folytassák adatkezelési tevékenységüket. A rendelettel párhuzamosan csak igen szűk körben a bűnüldözési célú adatkezelésekre vonatkozóan alkotott az Európai Unió - Magyarország Kormánya által is preferált módon - irányelvi szabályozást. A rendelet 2018. május 25e óta az Európai Unió tagállamaiban kötelezően alkalmazandóvá vált, és szintén május óta az irányelv is jogharmonizációra kötelezi az uniós tagállamokat. A törvényjavaslat, amelynek tárgyalását a mai napon kezdi meg a tisztelt Ház, ennek megfelelően egyrészt a rendelet végrehajtásához szükséges, másrészt az irányelv átültetéséhez szükséges rendelkezéseket alkotná meg az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény módosításáva l. Tisztelt Ház! Mint az önök előtt is ismeretes, az Országgyűlés június 20án fogadta el igen nagy többséggel az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló T/335. számú törvényja vaslatot, amely jelenleg kihirdetés előtt áll. A törvényjavaslat csak a rendelet megfelelő végrehajtásához nélkülözhetetlenül szükséges rendelkezéseket állapítaná meg, ekként tehát a szóban forgó törvényjavaslatban csak a személyes adatok védelme felett őrködő hatóság, azaz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság kijelölésére és annak joggyakorlatát orientáló szabály megalkotására került sor. Az előttünk fekvő T/623. számú törvényjavaslat ehhez képest jóval nagyobb terjedelemben, mintegy 4 6, az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvényt módosító szakaszban tesz eleget Magyarország uniós aktusokból fakadó végrehajtási és átültetési kötelezettségének. Tisztelt Ház! A rendelet végrehajtása kapcsán már jeleztem , hogy tekintettel arra, hogy a rendelet teljes jogegységesítésre törekszik, így a hatálya alá tartozó jogterületeken horizontálisan, azaz minden személyes adat kezelésére irányuló vagy azt is magában foglaló jogviszony tekintetében általánosan alkalmazand ó előírások közvetlenül hatályosulnak, és válnak alkalmazandóvá a magyar
