Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 26. kedd - 12. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára:
297 Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Orbán Balázs államtitkár úr válaszol az elha ngzottakra. Öné a szó, államtitkár úr. (8.50) DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára : Köszönöm a szót. Tisztelt levezető Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Engedjék meg, hogy hadd kezdjek egy kis uniós fejlesztéspolitikai h elyzetértékeléssel! A történet sosem 2018ban kezdődik, Magyarországot ugyanis régóta kísértik a 2010 előtti szocialista és szabad demokrata kormánykoalíció visszaélései és problémái. Mire gondolok? Az első történet: onnan kezdődött a történet, hogy amikor a második Orbánkormány 2010ben elfoglalta a kormányrudat (Gréczy Zsolt: Kilencedik éve… - Arató Gergely: Mit csináltok nyolc éve?) , akkor azt látta, hogy az uniós fejlesztéspolitikai intézményrendszer összeomlott és Magyarország a forrásvesztés küszöbén állt. Először is ezt a problémát kellett megoldani, át kellett alakítani az uniós fejlesztéspolitikai intézményrendszert, azért, hogy az a stratégiai cél ne sérüljön, hogy Magyarországnak az Unió által rendelkezésre bocsátott forrásokat le kell hívnia. (A rató Gergely közbeszól.) Ezt a feladatot a magyar kormány megoldotta. Aztán a következő történet a következő programozási időszakról szól, a 20142020 közötti programozási időszakról beszélünk. Itt a magyar kormánynak nagyon komoly tárgyalások révén el kel lett érnie, hogy kedvezőbb feltételeket tudjon kitárgyalni az Európai Unióban, mint a korábbi, 20072013as programozási időszakban. Itt is sikerült eredményeket elérni: 20142020 között az egy főre jutó támogatások összege Magyarországon 712 ezer volt, hé téves időszakra vonatkoztatva. Ez nettó összeget tekintve a harmadik legnagyobb támogatási összeg. Ilyen eredményt a korábbi kormánynak, a 2010 előtti baloldali, szocialista kormánynak nem sikerült elérni. (Gréczy Zsolt: Mészáros Lőrinc! - Arató Gergely kö zbeszól.) És akkor érünk el a következő ponthoz, és ez a pont pedig a csontvázak kiesése, az előző, 2010 előtti szocialistaszabad demokrata kormány által itt hagyott csontvázak kiesése a szekrényből. (Dr. Harangozó Tamás közbeszól.) Mire gondolok? Amiről ön is beszélt, mi is ugyanarról a dologról beszélünk. Az Európai Csalás Elleni Hivatalnak van egy 2017es jelentése, ami valóban vizsgál magyarországi projekteket. 2018. június 6án tette közzé ezt a jelentést. Ez ugyan a 2017. évről szól, de a korábbi idő szak projektjeit is vizsgálja. Azt mondja az OLAFjelentés, hogy a Demszky Gábor főpolgármestersége alatt kötött 452 milliárd forint összköltségű metróberuházásból a korrupcióval, szabálytalansággal érintett szerződések összege meghaladja a 272 milliárd fo rintot. A közvetlen károkozás az OLAF szerint 167 milliárd forint, és ebből 76 milliárd forintnyi részt Brüsszel adott esetben visszakövetelhetne. Ez az egyik legnagyobb korrupciós botrány, amelyik a rendszerváltozás utáni Magyarországot sújtja, és amellye l kapcsolatban a kormánynak szintén az a stratégiai célja és az a feladata, hogy megpróbálja megelőzni azt, hogy az előző baloldali, szocialista kormányok miatti forrásvesztést el tudja Magyarország kerülni; ne az adófizetőknek kelljen megfizetni a korábbi időszak szerződéseit. Ezzel szemben hoznék önnek a magyar ellenőrzési rendszerrel kapcsolatban egypár megállapítást. Giovanni Kessler, az OLAF szeptemberben leköszönt elnöke, aki 20112017 között, épp a vizsgált időszakban vezette a testületet, tavaly Mag yarországon volt, és méltatta a Legfőbb Ügyészség együttműködését. (Derültség az ellenzéki pártok padsoraiból.) Az EP költségvetési ellenőrző bizottsága a magyarországi tényfeltáró látogatásról készült jelentésben is méltatja, hogy Magyarország az egyetlen tagállam, amely az OLAF számára hozzáférést biztosít mindenhez. (Derültség az ellenzéki pártok padsoraiból.) Illetve elismeri, hogy a (Arató Gergely: Most hoztak határozatot… - Az elnök csenget.) magyar hatóságok szorosan együttműködnek a testülettel, és az ellenőrzési rendszer is jól működik hazánkban. Ráadásul kifejezetten kiemelik az auditorok, hogy 2014 óta előrelépés történt az előző és főleg a 2010 előtti időszakhoz képest.
