Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 25. hétfő - 11. szám - Kunhalmi Ágnes (MSZP) - a pénzügyminiszterhez - „A választások véget értek, a kilakoltatási moratórium lejárt: ismét utcára tehetőek a családok? Miért nincs pénz a lakhatási válság megelőzésére?” címmel - KUNHALMI ÁGNES (MSZP):
229 Azt kérem, államtitkár úr, hogy maradjunk a valóságnál: önök bajban hagyták a devizahiteleseket, bajban van több százezer család Magyarországon; nyögvenyelősen tudják csak törleszteni a hiteleiket, többek feje fölött a végrehajtás lóg. Államtitkár úr, én még egyszer arra kérem, szembesüljön legközelebb a devizahitelesek tüntetésén a magyar valósággal! Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK: Tehát ha jól értettem, a képviselő úr nem fogadta el a z államtitkár úr válaszát. (Volner János bólint.) Kérdezem a tisztelt Házat, elfogadjae. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) A Ház a választ 115 igen szavazattal, 44 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta. Kunhalmi Ágnes (M SZP) - a pénzügyminiszterhez - „A választások véget értek, a kilakoltatási moratórium lejárt: ismét utcára tehetőek a családok? Miért nincs pénz a lakhatási válság megelőzésére?” címmel Kunhalmi Ágnes, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be a pénz ügyminiszterhez: „A választások véget értek, a kilakoltatási moratórium lejárt: ismét utcára tehetőek a családok? Miért nincs pénz a lakhatási válság megelőzésére?” címmel. Képviselő asszonyé a szó. KUNHALMI ÁGNES (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ke dves tisztelt Képviselőtársaim! Májussal vége lett a kilakoltatási moratóriumnak, amit a kormány csak azért hosszabbított idén meg, hogy a választások előtt ne lássák a választók, ahogy utcára rakják családok tömkelegét. Ma ismét családok ezreit fenyegeti az utcára kerülés. Közülük a legnagyobb csoportot továbbra is a devizahiteleseknek az a része jelenti, akiknek nem segítettek az állami mentőövek. Ők még mindig több tízezren vannak annak ellenére, hogy a bankok számára sokuk már eltűnt a rendszerből. De n emcsak a hitelcsapdába esettek tarthatnak a kilakoltatástól, hanem az önkormányzati szociális bérházakból, bérlakásokból is hontalanná válhatnak családok egyik napról a másikra. A minisztérium tavaly ősszel úgy becsülte, hogy több mint 30 ezer lakás vagy h áz esetében fordulhat elő, hogy sikeres árverés után kiteszik a lakókat, ha önként nem költöznek el. Már ez is rettenetesen magas szám, de a valóság még ennél is rosszabb lehet, a késedelmes jelzáloghitelek száma ugyanis tavaly 120 ezer körül volt. Szakért ők szerint a kilakoltatások száma ebben az évben is elérheti a majdnem 40 ezres számot, és így már 100 ezer ember lakhatási válságát hozhatja el Magyarországon. Nagyon sokszor kérik számon az önkormányzatokat, hogy miért nem segítenek jobban a szegény eles ett nyomorultakon. Célzott állami segítség nélkül nem tudják az önkormányzatok ezt a hatalmas lakhatási válságot kezelni, tudjuk nagyon jól. Önök csodafegyverként használták a magáncsőd intézményét. Szintén a minisztérium adatai szerint 2792 embernek nyújt ottak ez idáig bárminemű védelmet. Kérem, a magáncsőd maga a csőd, de mostanra a Nemzetközi Eszközkezelő is bedugult teljesen. A kormány a legnehezebb körülmények között élők szociális támogatását is durván megnyirbálta az utóbbi években, a nagyjából 20 mi lliárd forintot kitevő lakásfenntartási támogatást megszüntette. Önök bármelyik pillanatban egy közepes vagy rosszabb focistára elköltik ezt a pénzt, és még futni se tud a pályán, ahelyett, hogy a bajban lévők ezreinek segítenének.
