Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 20. szerda - 10. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - PINTÉR TAMÁS (Jobbik):
196 Társadalmi kérdés az apák szerepe, az apák bevonása a gyermekekkel kapcsolatos teendőkbe. Az a szemlélet, amiről a miniszterelnök úr is beszélt, hogy a magyar nőkkel szeretne szerződést kötni, részben dicséretes, de szeretném, ha ezt kiegészítené azzal, hogy a leendő apákkal is kössön szerződést, hiszen a gyermekvállalás, a családalapítás nem kizárólagosan a leendő édesanyák döntése, ha nem egy család, egy pár közös döntése. Az, hogy az édesapák több szerepet vállaljanak a gyermeknevelésben, magával hozhatja azt, hogy több gyermek szülessen. Ezt a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének vezetője is kiemelte, hogy ez rendkívül fontos. Tehá t nemcsak a pénzbeli juttatások, hanem szemléletbeli kérdések is azok, amelyek több gyermek születését eredményezhetik. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen. „Tervezike visszavezetni a korkedvezményes nyugdíjak ren dszerét, melyre több ezer dolgozó vár évek óta?” címmel napirend utáni felszólalásra jelentkezett a Jobbik képviselőcsoportjából Pintér Tamás képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr! PINTÉR TAMÁS (Jobbik) : Köszönöm szépen a szó t. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! 2012 óta, mióta a Fidesz eltörölte a korkedvezményes nyugdíjakat, egyre nagyobb a feszültség a különböző iparágakban dolgozó emberek között. Már több éve, hogy a nyugdíjszakértők és a szakszervezetek is követelik a rends zer felülvizsgálatát, legutóbb például a Vasas Szakszervezeti Szövetség, de mind ez idáig süket fülekre találtak a kormányzat részéről. A korkedvezményes nyugdíj eltörlése azért is érthetetlen, és az államnak nem minden esetben jelent pluszterhelést, mert mind a korkedvezményes nyugdíj fedezetét, mind pedig a korengedményes nyugdíj lehetőségét a multinacionális vállalatoknál a munkáltatók teremtették meg azzal, hogy 13 százalékos többletjárulékot fizettek be, ezzel is megteremtve a korkedvezmények anyagi há tterét. Nagy részben tehát nem az állam állta a költségeket, hanem a cégek. Amikor a rendszer kivezetésre került, a kormányzat ígéretet tett arra, hogy a felszabaduló 13 százaléknyi járulék összegei beépülnek majd a bérekbe, így juttatva több fizetéshez a dolgozókat. Csakhogy ez nem történt meg, a felszabaduló összeget ugyanis a multik nem a bérekbe építették be, hanem a saját profitjukat növelték ezzel. Ezzel a lépéssel a kormányzat magára hagyta azokat a dolgozókat, akik bíztak a korkedvezményes nyugdíj l ehetőségében, és helyettük a multik oldalára állt, növelve a profitjukat. Mára már az is világos, hogy a régi rendszer valóban rejtett magában hibákat, több esetben visszaélésre adott lehetőséget, de ez nem adhatott volna okot a teljes rendszer felszámolás ára. Nem kell messzire menni, ha megoldást akarunk találni, hiszen még 2015ben megszületett egy javaslat a szakszervezetek és a munkaadók képviselői által megfogalmazva. A javaslat tartalmazta, hogy folyamatosan vizsgálni kell a munkavégzésből származó te rhelést, a munkaképesség változását, illetve a foglalkozási eredetű egészségkárosodások korai felismerését is biztosítani kell. Azt is rögzítették már akkor, hogy az adott munkakörben alkalmatlanná vált dolgozókat máshol kell tovább foglalkoztatni, ha pedi g ehhez képzésre van szükség, ahhoz járuljon hozzá az állam is. Alapkövetelményként megfogalmazták azt is, hogy érdekeltté kell tenni a munkahelyeket, hogy folyamatosan fejlesszék a munkavégzés körülményeit, hogy minél kevesebb káros hatás érje a dolgozóka t. Az utóbbi két évben már csak finomították az elképzeléseket, de egyetértés volt végig a két fél között. A kormányzat azonban ezeket a javaslatokat sem volt hajlandó napirendre venni. Viszont mindenki számára világos az, legyen szó a munkaadókról vagy a szakszervezetekről, hogy a rendszer barbár kivezetése nagyon sok kárt okozott. Ezerszámra vannak olyan dolgozók a nehéz- és könnyűiparban, az egészségügyben és az egyenruhás testületekben, akiknek óriási segítség lenne a rendszer, és biztosítaná számukra a sok éves fizikai munkavégzés után a boldog és megérdemelt nyugdíjaséveket. De az idő ketyeg, és ha nem cselekszenek mielőbb a korkedvezményes nyugdíjak ügyében, akkor az nagy veszélyt jelent a tbre is, hiszen egyre több, a
