Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 20. szerda - 10. szám - Egyes törvényeknek a vízkivételekkel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK - CSÁRDI ANTAL, az LMP képviselőcsoportja részéről:
174 Régebben voltak számokkal meghatározott mélységértékek a fúrásokra vonatkozó jogszabályokban. A fúrás mélysége környezeti szempontból kritikus érték, mert a kockázatossága a mélységgel növekszik. A korábbi s zabályozást alapul véve az 50 métert meghaladó mélységű fúrás mélyfúrás. Létesítéséhez, engedélyezéséhez korábban földtani jellegű előkészítés, valamint a fúrás során keletkező földtani információk gyűjtésére és dokumentálására vonatkozó szabályok betartás a volt a kockázatcsökkentésnek fő eszköze. A fúrás során nyert információk a vízadó réteg szennyeződésének megelőzéséhez is elengedhetetlenek. A szabad kútfúrás felmentést ad az ismeretszerzés alól is. A víztermelés során föllépő problémák, úgymint a szenn yeződés vagy elapadás ellen a kút tulajdonosa is teljesen eszköztelenné válik. Ugyancsak eszköztelen, ha a kútjához közel más is létesít víztermelő kutat, mivel előállhat az a helyzet, hogy mindkét kúttulajdonos rosszul jár. Ezzel kapcsolatban szeretném id ézni a jövő nemzedékek szószólója e témában hozott állásfoglalását, aki szintén többször a törvénymódosításban foglaltak ellen szólalt meg: ,,Kiemelendő, hogy a vizek tekintetében nincs különbség a jelen és a jövő nemzedékeinek érdeke között, hiszen vizein k mennyiségi és minőségi védelme az élethez nélkülözhetetlen víz megőrzését jelenti. Ha vízi létesítményt engedély és bejelentés nélkül lehetne létesíteni, akkor az állam nem tudna eleget tenni az Alaptörvényből fakadó kötelezettségének, képtelenné válna a rra, hogy megtegye azokat a védőóvó intézkedéseket, amelyek nélkül nem biztosítható a lakosság számára az egészséges ivóvíz, nem lesz megelőzhető a vizek elszennyeződése vagy a meglevő szennyeződések továbbterjedése, a már most is vízhiányos területeken a vizek igazságos elosztása. (12.10) Továbbra is hangsúlyozandó, hogy csak a megelőzés és az elővigyázatosság elvére épülő rendszer az, amely az állami feladatok ellátását biztosítja és megteremti a felelősségvállalás garanciáját.” Arra is felhívta a figye lmet, hogy „a kutak felülvizsgálata miatt kialakult társadalmi feszültséget az Alaptörvényre tekintettel nem lehetséges az engedélyezési, illetve a bejelentési kötelezettség eltörlésével kezelni, mert az a visszalépés tilalma szempontjából alkotmányos aggá lyokat vet föl.” Állásfoglalásában ezért azt a javaslatot tette, hogy „a kormány mérje föl, hogy a nem megfelelő helyen, illetve módon létesített kutak megszüntetése, illetve rendbetétele milyen társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi következményekkel j árna és a negatív hatások milyen eszközökkel, intézkedésekkel előzhetők meg, illetve hatástalaníthatók”. Az LMP álláspontja szerint e helyett a kevesek érdekét, a közérdeket sértő megoldás helyett az éghajlatváltozásra való felkészülés jegyében a következő feladatok állnak előttünk. A nemzeti éghajlatvédelmi stratégia mielőbbi megtárgyalására; a nemzet stratégiai víztartalékát jelentő felszín alatti vízkészletek mennyiségének és minőségének fokozott védelmére, takarékos használatára, mennyiségi és minőségi készletei változásának nyomon követésére van szükség; a csapadék talajban való tározódásának növelését kell elérni; a felszíni vizek visszatartását, tározását sík- és dombvidéki tározóprogram megvalósításával, biztonságot nyújtó, de a természetvédelemmel é s a tájgazdálkodással összehangolt ár- és belvízgazdálkodási politikát kell megvalósítani. A termőhelyi adottságokhoz igazodó mező- és erdőgazdasági tevékenységet kell folytatni, a vízhasználatok szabályozása, engedélyezése során szigorúan gondoskodni kell a takarékosságról, a túlhasználat megakadályozásáról, a környezet- és költséghatékonyságról. Az öntözéses gazdálkodás esetében a legkorszerűbb víztakarékos megoldásokat kell elősegíteni. Mindezek a célok a kormány által is elfogadott nemzeti környezetvéde lmi programban, a vízgazdálkodási stratégiát jelentő Kvassay Jenőtervben és az országos vízgyűjtőgazdálkodási tervben is szerepelnek - bizonyára emlékeznek , és amelyekkel ez a javaslat teljes mértékben ellentétes ráadásul. Szeretném, ha az előterjesztő ezt az ellentétet feloldaná valamilyen módon, és reagálna a mostani felszólalásomra.
