Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 20. szerda - 10. szám - A Magyarország és a Szlovák Köztársaság között az államhatárról szóló Szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz):
161 A másik, amit szeretnék elmondani, és ezt rendkívül fontosnak tartom magam is, hogy a XXI. században olyan Európában tudunk élni, ahol Somoskőújfalu telepü lés egy parlamenti jóváhagyással, egy szerződés jóváhagyásával tud és képes egy olyan beruházást véglegesíteni, amelyik a saját maga életét javítja. Szerintem ez egy fontos dolog. Ennek kapcsán hadd mondjam azt, hogy a megválasztott miniszterelnök 2010ben azt mondta, hogy viszonylag gyorsan és hatékonyan kívánják rendezni a felvidéki magyarság kérdését. Számtalan nyitott kérdés van. Ezek nyilván nem az ön tárcájához tartozó kérdések, de ha már itt vagyok, hadd mondjam el, hogy semmi nem történik a szlovákmagyar kétoldalú kapcsolatokban. Nincs érdemi kommunikáció Szlovákiával, miközben pedig a felvidéki magyarság számtalan politikai kérdésben megosztott, és elszenvedi azt a magyar külpolitikát, amely táptalajt ad annak, hogy az ő politikai megosztottságuk m egerősödjön, és ezáltal gyengülnek az érdekérvényesítő pozíciói az országban. Ennek ellenére nyilvánvalóan fogjuk támogatni ezt a javaslatot. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Ezzel a vezérszónoki felszólalá sok végére értünk. Most van lehetőség a képviselői felszólalásokra. (Jelzésre:) Ismételt képviselői felszólalásra jelentkezett a Fidesz képviselőcsoportjából Hörcsik Richárd képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy választókerületem érintettsége miatt röviden szóljak az előttünk fekvő törvényjavaslatról. Ugyanis ha megnézzük a térképet, Zemplénagárdtól az abaúj i Szemeréig körülbelül 130 kilométeren át a körzethatár egyben államhatár is, és ez az érték a szlovákmagyar határszakasz 655 kilométeres hosszához viszonyítva, úgy hiszem, elég jelentős. Tisztelt Képviselőtársaim! A jelen szerződés megalkotásának legfont osabb okai, ahogy hallottuk, az Ipoly folyó mozgása, illetve egy közműberuházás során létrejött nyomvonalas létesítmény. Ez utóbbi kapcsán érdemes nagyon röviden egy picit feleleveníteni a mélyben fekvő okokat is. Aki ismeri a trianoni, valamint a párizsi békeszerződés elfogadásának a körülményeit és a pontos határvonalat kijelölő bizottságok munkáját, tudhatja, hogy mennyit kellett harcolni a magyar félnek, hogy az eredendően rossz helyzetéből ne jöjjön ki még rosszabbul. A nemzetközi szerződésekre vonatko zó értelmezési módszerek ugyanis mindig aszerint bizonyultak érvényesnek vagy irrelevánsnak, ahogy az a szomszédos államalakulat számára kedvező volt. A trianoni határ 1921ben kezdődött megállapítása során úgy szakították ketté például Zemplén fővárosát, Sátoraljaújhelyt, hogy a vasúti járműjavító és a nagyállomás a cseheknek maradjon, de így próbálták meg elvenni tőlünk például 1947ben egy térképhiba miatt a MosoniDuna árvízvédelmét biztosító rajkai zsilip és NagyDuna közötti visszavezető csatornát is. Tisztelt Képviselőtársaim! A jelen szerződésnek más jellegű gyakorlati következményei is vannak. Az előttünk fekvő szerződés szövegének kialakításával egyidejűleg így a választókerületemet is érintő határszakaszon 2015ben és ’16ban megtörtént a határ új bóli felmérése és a határjelek felújítása is. Az ilyen munkálatok visszatérő elvégzése mellett a szerződés szerint a feleknek tehát biztosítani kell az államhatár közvetlenül megjelölt szakaszain, hogy az államhatár mindkét oldalán egy méter széles, a hatá rjelek és az államhatár láthatóságát akadályozó növényzettől mentes karbantartó területsávot hozzanak létre. Tisztelt Képviselőtársaim! Nekünk, magyaroknak ma is az a feladatunk, hogy a nehézségekből is kihozzuk a lehető legtöbbet. Az Északiközéphegységbe n kanyargó határvonal számos természeti érték közelében halad el, ezért helyes kezdeményezés volt a két ország európai uniós csatlakozását követően a határnyiladék mentén turistajelzést kialakítani „északi zöld” néven Balassagyarmattól
