Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 20. szerda - 10. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára:
146 európa i vezetők álláspontjának változását az európai választók bizonyára ki fogják kényszeríteni, ahogy az Olaszország mellett Ausztriában és lassacskán már Németországban is látszik. Nem Magyarország szegte meg az európai törvényeket és szabályokat, hanem a brü sszeli bürokraták és Soros György szervezetei. Az a helyes elv, ha ott segítünk, ahol a baj van, és nem a bajt hozzuk be Európába. Az Európai Unió jövője múlik azon, hogy képese megvédeni külső határait, ha pedig ez sikerül, akkor nem az érkező migránsok szétosztása a kérdés, hanem az, hogy mi történjen azokkal, akik már itt vannak. Nem a szétosztásukon kell gondolkodni, hanem haza kell vinni őket oda, ahonnan jöttek, olyan gyorsan, ahogy azt a körülmények lehetővé teszik. Tisztelt Országgyűlés! Nekünk Mag yarország az első! Azonban félő, hogy a magyar ellenzéki pártok továbbra is bevándorláspártiak, és Soros terve szerint bevándorlókat akarnak behozni hazánkba. A mai napon az ellenzéki képviselők ismét lehetőséget kapnak, hogy a legfontosabb nemzeti sorskér dések kapcsán bizonyítsák: félre tudják tenni a pártpolitikai érdekeiket, személyes ambícióikat, és hajlandóak támogatni Magyarország védelmét. Ha viszont nem támogatják a javaslatokat, akkor azzal csak megerősítik, hogy ők is Soros zsoldjában állnak, és n em akarják megvédeni az országot, mert nem érdekli őket a magyar polgárok akarata és hazánk jövője. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Alelnök úr felszólalására Orbá n Balázs államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó. (10.10) DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára : Köszönöm a szót. Tisztelt levezető Elnök Úr. Tisztelt Alelnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ha megengedik, egy idézettel k ezdeném: „A magyar nemzet mindig hűen ragaszkodott saját alkotmányos önállásához, és mindig határozott ellenszenvvel viseltetett a hatalomnak és még inkább a hatalom némely kezelőinek azon törekvései ellen, amelyek Magyarország alkotmányának mellőzésére, s őt megsemmisítésére és némileg az ország beolvasztására voltak irányozva. Mert azon hű ragaszkodás és a beolvasztás elleni határozott ellenszenv csakugyan nemzedékről nemzedékre szállt a magyarnál, s ma épp olyan elevenen él, mint száz évvel ezelőtt, s ha a mindenható kegyelme tőlünk el nem fordul, élni fog még századok múlva is.” Ezt írta Deák Ferenc 1865. április 16ai húsvéti cikkében. Vane ennek a gondolatnak aktualitása ma, 2018ban, amikor Magyarország önként vállalt tagságot nemzetközi szervezetekbe n, s az európai népekkel való együttműködés intézményesített formájának, vagyis az Európai Uniónak is büszke és önkéntes tagja? Vane ennek annyi racionalitása, mint 1865ben, nyilván más történelmi status quo mellett? Hogyne lenne, az a határozott meggyőz ődésem, hiszen pont erről szól a deáki idézet: a szuverenitáshoz, alkotmányos önálláshoz való ragaszkodás nemzedékről nemzedékre, politikai status quótól függetlenül határozza meg a magyarok gondolkodását. S, hogy miért van ez? Valószínűleg azért, mert a m agyar történelem azt tanítja nekünk, hogy csupán bizonyos történelmi peremfeltételek, úgymond peremfeltételek teljesülése mellett tudtunk sikeresek lenni. Melyek ezek a peremfeltételek? Mindenekelőtt a külső függetlenség és a belső önálló politikai alkotás képessége. Való igaz, hogy volt idő, amikor ezek a peremfeltételek teljesültek, de mégsem tudott Magyarország sikeres lenni. De úgy, hogy a külső függetlenség és a belső politikaalkotás képessége nem állt fenn, úgy még az ország nem tudott sikeresnek lenn i. Rögzítsük az alapokat: Magyarország az Alaptörvényben rögzítettek szerint közreműködik az európai népek szabadságának, jólétének, biztonságának kiteljesítésében, és Magyarország az Európai Unió tagállamaként az abban az együttműködésben való részvétel é rdekében egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, európai intézmények útján gyakorolja. De szuverenitásunkról nem