Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. július 17. kedd - 19. szám - A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozatt... - ELNÖK: - VÉCSEY LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1378 Az egységes szemléletű fejlesztés területi és igazgatási szintű é rtelemben is, azt gondolom, hogy nagyon is indokolt, különösen ilyen nagy léptékű fejlesztések esetében, mint amiket a főváros vonz. A 2018ban kezdődő kormányzati ciklus újdonsága a fővárost érintő beruházások, fejlesztések terén a kormányzati szándék öss zehangolása és a beruházások egy rendszerbe, egységes rendszerbe foglalása. Az előttünk fekvő törvényjavaslat bevezeti a kiemelt budapesti fejlesztés fogalmát, amely elsősorban az állam és szervei által ellátott feladatok, a szervezési és irányítási kérdés ek, a beruházáselőkészítés és lebonyolítás szempontjából szabályozza ezen fejlesztéseket, melyekről a felszólalásom első részében kicsit részletesebben is fogok szólni. Amint azt már jeleztem, a jelen iromány a főváros vonatkozásában két konkrét, nagy ívű fejlesztést tartalmaz, amiket már államtitkár úr is említett, tehát a „Budapest diákváros - Déli városkapu” fejlesztési programot, és a budai palotanegyedet, amelyeket kiemelten közérdekű beruházásnak nyilvánít. A javaslat a „Budapest diákváros - Déli vár oskapu” fejlesztési program, korábbi nevén Kemény Ferencprogram megvalósítására irányadó, kizárólag törvényi szinten rendezhető különös szabályokat is meghatároz. A kormányzati szándék szerint ezen beruházás fejlesztési területén egy új városnegyed létesü l, amire évtizedek óta nem volt példa a főváros életében. A további tervek szerint ezen a területen valósul meg a budapesti atlétikai stadion a hozzá kapcsolódó létesítményekkel, a budapesti extrém szabadidőpark, amely magába foglalja a BMX, kajakkenu szl alompályákat, és a dunai evezősközpont, valamint a mintegy 8500 diák szállásául szolgáló Budapest diákváros. A fejlesztések számítások szerint további magánbefektetők által finanszírozott projekteket is a térségbe vonzanak majd. A cél természetesen további sportesemények, mint a 2023. évi atlétikai világbajnokság rendezési jogának megszerzése, amely konkrétan a világ harmadik legnagyobb és legnézettebb sporteseménye a nyári olimpiai játékok és a labdarúgóvilágbajnokság mögött. Könnyen elképzelhető, hogy a több mint 200 országból több mint 2 ezer versenyző részvételével lezajló versenyeken a becslések szerint körülbelül 1 milliárd néző fogja követni ennek a versenysorozatnak az eseményeit. Tegyem mindjárt hozzá, hogy Budapest mint egyetemváros is kiemelkedő helyet foglal el a kormány Budapesttel kapcsolatos fejlesztési elképzeléseiben. A kormány már korábban is kiemelt figyelmet fordított a felsőoktatási beruházásokra - Ludovica Campus vagy a MOM együttese , és kijelenthető, hogy Budapest diákváros is ebbe a körbe illeszkedik. Az első lépést a 2016ban elfogadott országos felsőoktatási kollégiumfejlesztési stratégia megállapításai adták, valamint az az elhatározás, hogy Budapest középeurópai szinten is elismert felsőoktatási célponttá váljon a külföldi tanul ás iránt érdeklődő hallgatók számára, jöjjenek a világ bármely pontjáról. Tisztelt Képviselőtársaim! Most pedig szeretnék áttérni a törvényjavaslatban érintett további másik célra. 2003 decemberében az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta a filmtörvényt a ma gyar és magyar részvétellel készülő filmalkotások számának növelésére, a filmelőállításnak és a filmalkotások finanszírozásának tervezhetőbbé tétele, az iparágban fellelhető források mozgósítása, valamint a mozgóképipari befektetések ösztönzése érdekében. A filmtörvény a kezdetektől teljes szakmai és politikai konszenzuson alapulva szabályozza a mozgóképipar támogatásának rendszerét, amely rendszernek köszönhetően Magyarország és főleg Budapest Európa filmes központjává vált. A társaságiadókedvezmény és a Nemzeti Filmalap által a közvetett támogatások forrásaként üzemeltetett letéti számláról történő visszatérítés struktúráját az európai országok közül elsőként Magyarország vezette be. A filmes produkciók számára kiszámíthatóan és gyorsan működő rendszer 20 04 óta egyre nagyobb számban vonzza be a nagy költségvetésű nemzetközi produkciónak, aminek köszönhetően a magyar filmipar bevétele megtöbbszöröződött. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a közvetett támogatási rendszer multipliká torhatású, ugyanis az érintett iparág élénkítésén túlmenően a gazdaság egyéb területein is
