Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. július 17. kedd - 19. szám - A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozatt... - DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára
1375 módon nem érinti, kizárólag a korábban is már köztulajdonban álló ingatlanok egységes vagyonkezelésének lehetőségét teremti meg. Budapest egyszerre otthona a budapestieknek és a nemzet fővárosa. A budapestiek otthonaként otthonosnak, jól működőnek, modern kifejezéssel élve felhasználóbarátnak kell lennie, a nemzet fővárosaként pedig méltónak és nagyobbszerűn ek. E két minőség egymást erősíti, egyik sem jöhet létre a másik nélkül, és egyik sem következhet be a másik rovására, mert azzal önmagát is gyengíti. E két minőséghez ráadásul, ha jól sáfárkodunk, akkor azt reméljük, hozzáadódik egy harmadik európai minős ég is: Bécs, talán Berlin és Moszkva (Arató Gergely: Mit szól hozzá Lázár János?) , illetve a Baltitenger, Adria, Feketetenger közötti sávban Budapest lehet a jövőben a legfontosabb európai központ és térségszervező főváros, amire nagyon régóta várunk. Mi ndig lehet természetesen többet és jobban dolgozni, ezt a kormány is készséggel elismeri, de elmondható, hogy Budapest ma sokkal otthonosabb, élhetőbb, jobb város, mint nyolc évvel ezelőtt volt. Ez akkor is igaz, ha van bőven még feladat; a városvezetés és a kormány építő együttműködésén bizonyosan nem fog múlni ez a továbbiakban sem. Az egyik legfontosabb kihívás, ahogy korábban is említettem, ÉszakCsepel és DélPest rendbetétele. Az utóbbi évtizedek legnagyobb horderejű fővárosi beruházásáról is szólna e z a törvény, „Déli városkapu” fejlesztési program néven. Ez egy régi adósságot törleszt, hiánypótló fejlesztésekről beszélhetünk. Egységes szemléletben valósít meg városfejlesztést, rendet teremt, formát ad ÉszakCsepel és DélPest SoroksáriDunaág mentén elhelyezkedő területeinek. A fejlesztés központi eleme, ezt is hangsúlyoznám, a 12 ezer egyetemi polgár megfelelő színvonalú lakhatását biztosító diákváros, de lesznek itt a magyar élsportot és a szabadidősportot egyaránt szolgáló, mindenki által használh ató sportlétesítmények és közösségi terek is. A térség újjáélesztését jelentős közlekedési fejlesztések segítik, ennek egyik fő eleme az új Dunahíd, amelynek nemzetközi tervpályázata idén áprilisban zárult. A „Déli városkapu” fejlesztési programmal az utó bbi évtizedek legfontosabb fővárosi beruházása valósul meg, sosem látott ötleteket láthatunk, és a megvalósításban egy új városrész születik, amely reményeink szerint az adottságainak és a létrejött fejlesztéseknek köszönhetően Budapest leginkább felkapott részévé fog válni. A törvény ezen beruházással összefüggésben a „kiemelten közérdekű beruházások” kategóriájának bevezetésével lehetővé teszi azt, hogy az általam elmondott fejlesztések, a budai Palotanegyed és a Budapest diákváros kialakítása, illetve a többi fontos, kifejezetten közérdekű beruházás egységes szabályozási elvek mentén, a beruházások jellegéhez és a helyszínek sajátosságaihoz igazodó módon legyen előkészítve és valósuljon meg. Egy további elemről is beszélnék röviden, nem visszaélve az idej ükkel, erre is vonatkozik a törvényjavaslat. Budapest egy korábban kialakított támogatási rendszernek köszönhetően mára Európa egyik filmes központjává vált, ami jelentős bevételeket termel nemcsak a produkcióknak, hanem az államnak is. Az adókedvezményre ndszer bevezetése óta a filmipar teljes bevétele a többszörösére nőtt, a legnagyobb bevételi növekedés 2013 és 2014 között valósult meg, amikor egyegy filmalkotásra adható adókedvezmény 20 százalékról 25 százalékra nőtt. A környező európai országokban meg figyelhető hasonló támogatási rendszerek kialakítása, és emiatt szükséges, hogy Magyarország a filmipar tekintetében fennálló versenyképessége megmaradjon. A 2018. évben például már Románia is 35 százalékos támogatási mértéket határozott meg. (16.40) Épp en ezért a törvényjavaslat célja az is, hogy a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény, illetőleg a mozgóképtörvény módosításával, figyelemmel az Európai Bizottság jóváhagyó és támogató határozatára, a filmszakmai támogatási program esetében jó váhagyja és ezáltal törvényi erőre is emelje a közvetett támogatás mértékének 25 százalékról 30 százalékra történő emelését. A célunk szerint a törvényjavaslattal elérhető a magyar mozgóképkultúra értékeinek gyarapítása és
