Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. július 16. hétfő - 18. szám - Megemlékezés elhunyt volt országgyűlési képviselőről - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP):
1161 mellett gyakorlatilag hogyan tudja a lakosságot kihozni ebből a devizahitelcsapdából. Amint említettem, felsorolhatnám újból mindazok at az elszámoltatási és egyéb kritériumokat, amelyek mentén végül is a bankok is jelentős szerepet vállaltak anélkül, hogy a pénzügyi rendszer összeomlott volna, abban, hogy sikerült stabilizálni a helyzetet és az adósoknak a helyzetét. Persze azt hozzá ke ll tennem, hogy ebben azért olyan nagy ellenzéki támogatásra nem számíthatott a kormányzat, de említhetném például a kilakoltatási moratóriumot is. Csak egyetlen példa: 2013ban önök nagyrészt itt ültek a parlamentben, az akkori Jobbik 43 fős frakciójából mindössze 9 képviselő, míg a 48 fős MSZPfrakcióból 6 képviselő szavazta meg a moratórium meghosszabbítását. A többieknek ez nem volt fontos, akkor önök nem tekintették ezt egy fő dolognak, hogy ebben a tekintetben segítsék a kiszolgáltatott helyzetben lev ő adósokat, vagy éppenséggel azokat, akik nem tudtak törleszteni. Ehhez képest az eszközkezelő, hogy átveszi a tulajdonjogot a terhekkel együtt, kiváltja a bankot, s utána lakhat valaki abban az épületben, abban a lakásban, mint korábban, az egy sokkal hum ánusabb megoldás, bármennyire is vitatja ezt, képviselő úr. S fel kell mérni annak is a jelentőségét, korábban említettem az árfolyamgát bevezetését, a devizahitelesek megsegítését; nincs itt a parlamentben, valószínűleg emiatt bujdokolt el, de Vona Gábor és a Jobbikfrakció ezt sem szavazta meg. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Simicskó István képviselő úr, a KDNP tagja: „A jövőnk biztonsága” címmel kért napirend előtti felszólalásra lehetőséget. Megadom a szót, parancsoljon! (14.00) DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A jövőkutatók úgy fogalmaznak, hogy az elkövetkezendő harminc évben többet fog változni az emberi világunk, mint az elmúlt háromszáz é vben. Ferenc pápa egyenesen úgy fogalmaz, hogy az emberi civilizáció korszakos változással járó időszakba lépett. Hihetetlen gyors változások vannak technikai, technológiai értelemben is, és nyilván ezek a változások, ezeknek a sebessége is jelentős mérték ben növeli meg a különböző társadalmak, nemzetek, államok sebezhetőségét. Oswald Spengler A Nyugat alkonya című művében úgy fogalmaz, hogy egy civilizáció a születése pillanatától halálra van ítélve, és ez vonatkozik őszerinte az európai civilizációra is, éppúgy, mint az óegyiptomi vagy az antik görögrómai civilizációkra. Ne legyen igaza, hiszen nekünk fontosak az európai értékeink, a keresztény értékeink, a keresztény civilizációnk! Carroll Quigley, a Harvard Egyetem egykori professzora, a civilizációk ev olúciójának kutatója hét fejlődési stádiumra bontja a különböző civilizációk fejlődését. Az első lépésben a keveredésről ír, majd a vajúdásról, ezt követően a terjeszkedésről, amikor a népességnövekedéssel és egyfajta földrajzi kiterjedéssel együtt járó fo lyamatot ír le, amely gyakran robbanásszerűen, tervezhetően történik. Ezt követően, illetve emellett alakulnak ki különböző viszályok, konfliktusok, majd kialakul a teljes birodalmi lét - amelyre nézve úgy fogalmaz Quigley, hogy „az aranykor valójában a tú lérettség csillogása, s hamarosan követi a lecsúszás” , majd a hanyatlás, és végül pedig az invázió, azaz a hódítás és a régi civilizáció eltűnése önfeladás útján. Bár - hozzáteszi Quigley - végtelen ideig is fennállhat az adott civilizáció, de ehhez tenn i kell, ehhez fel kell ismerni a civilizáció belső bajait, fel kell ismerni a külső veszélyeket, és tenni is kell ezzel szemben; ha erre képes az adott civilizáció, akkor megmarad, ha nem, akkor eltűnik, és helyette más veszi át az irányítást. Ebből tehát az adódik mindannyiunk számára, hogy a biztonság alapérték. Mindannyian ismerjük a Maslowpiramis elméletét: a fiziológiai szükségletek fölött ott van a következő helyen a védelem, a biztonság iránti igény. Igenis minden korban mindenkinek kötelessége tenn i azért, hogy az adott állam, az adott civilizáció meg tudja védeni önmagát.
