Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. július 3. kedd - 17. szám - Egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1087 hogy mely választópolgárok nem mentek el választani, akkor ő célzottan is el tudja őket küldeni. Ezt nagyon nehéz ellenőrizni, nyomon k övetni, a lebukás esélye szinte nulla. Azt pedig jól tudjuk a Kubatovlisták nyilvánosságra kerülése óta, hogy a FideszKDNP ez alapján nemcsak a saját szavazóit, hanem az ellenoldal szavazóit is nyilvántartja, de természetesen elég a saját szavazók mozgós ítása is egy olyan eredményhez, ami megkérdőjelezheti a választás tisztaságát. Kitérnék arra is, hogy ha már a levélszavazatokhoz hozzányúlunk, persze nagyon helyes, hogy pontosítják, hogy milyen borítékban és nemcsak formaborítékba lehet berakni és elküld eni ezeket a szavazatokat, de azért jó lett volna, ha akár egy társadalmi vagy hétpárti egyeztetés körében újranyitjuk azt a vitát, ami az Alkotmánybíróság előtt is éppen hogy csak megállt. Nem mennék bele megint csak, hogy az Alkotmánybíróság összetétele alapján az azért nagy jó, ha valami egyrészt elkaszálásra kerül, vagy csak billegősen, vagy éppen hogy az Alkotmánybíróság nem kaszálja el. Tehát azt a szabályozást, amely, úgy véljük, hogy diszkriminatív azok szempontjából, akik kivándoroltak Magyarország ról, vagy mondjuk, a visszatérés szándékával külföldön dolgoznak akár éveken keresztül, de megtartották magyarországi lakcímüket, ez alapján ők nem jogosultak levélben leadni a szavazatukat, hanem nekik el kell fáradniuk valamelyik külképviseletre. Ez sok esetben valóban fáradság, hiszen akár több száz vagy több ezer kilométert kell megtenniük, hogy azután órákat sorban álljanak. És lehet, sőt biztos, hiszen ezt tapasztaltuk, hogy nagyon nehézkes a bejutás. Ebből is látszik egyébként, hogy milyen sok válasz tópolgár szorult külföldre, és higgyék el, hogy nagyon sokan nem kalandvágyból mentek el, hanem gazdasági kényszerből. Nekik a szavazatukat leadni roppant nehéz. És semmi nem indokolja, hogy ők is élhessenek levélben a szavazással, legalábbis jogi indok ni ncs. A politikai indok annyi, hogy ők, mint kiderült, javarészben nem a FideszKDNPre szavaztak. Illetve először a lábukkal szavaztak, amikor kimentek, és utána szerették volna ezt nagy számban az országgyűlési választásokon leadott szavazatukkal is kifej ezni. Ezt nagyon nehezen tudták megtenni. Ha időben kell jelezni, hogy valaki élni szeretne ezzel a jogával, akkor számára ugyanúgy kiküldhető lenne az egyéni választókerületi szavazólista is, amelyen be tudják húzni a megfelelő Xeket, és utána postára tu dják adni a szavazatukat. Ez nyilvánvalóan nem a jelenlegi kurzus célja, de attól még jár az a magyar állampolgároknak, akik, mondjuk, Londonban dolgoznak, hogy ha megtartották a lakcímüket, mint akik Erdélyben élnek. Vagy akár Angliában, ha a kolozsvári é s a szombathelyi vagy egyéb magyarországi településről elvándorolt, de lakcímmel rendelkező magyar állampolgár dolgozik, akkor az egyiknek könnyebb élni ezzel a szavazatával, a másiknak meg irreálisan nehéz. Arról már nem is beszélve, hogy az eszavazás in tézménye bevezetésének a lehetőségét is meg kellene vizsgálni. Ez nagyon sok országban működik. Észtország, Svájc mind olyan példák lehetnek, amit mindenképpen indokolt lehet górcső alá venni. Azért nem lehet azt mondani, hogy Svájc vagy Észtország olyan h elyek, ahol ne járták volna körbe a lehetőségeket, és a demokrácia ne működne. Svájc esetében kifejezetten nehéz azzal érvelni, hogy nem egy kiforrott rendszerről beszélhetünk. (20.00) Azután egykét aprónak tűnő pont, de mé gis meg kell említenem a javaslatból, ezekre módosító indítványokat is benyújtok, illetve benyújtottam. A mozgóurna kivitele esetén azt még önmagában értem, hogy egy kicsit előrébb hozzák, hogy ne torlódjanak fel az igények, ezt még meg lehet érteni. De ho gy csak annyit írnak le, hogy plusz 10 szavazólap vihető ki, mint ahány választópolgár kérte, ez önmagában kevés. Mert ha nem teszünk mellé valami arányszámot, ahhoz képest, hogy hányan igényelték ezt, akkor az is lehet, hogy egy választópolgárhoz 11et vi sznek ki. Azért érzékeljük, hogy ez itt egy kicsit aránytalan megoldás. Én arra teszek javaslatot, hogy ez ne lehessen több a kétszeresénél, már ahányan kérik és amennyit kivisznek, lévén, hogy csak egy rontásnak a javítására van lehetőség. Tehát ha minden választópolgár el is rontja a szavazólap kitöltését, akkor is elégnek kell lennie a szavazólapok kétszeresének. Aztán nem értem azt sem, hogy ha esélyegyenlőségről beszélünk, a médiában a jelöltek kiegyensúlyozott bemutatásáról beszélünk, akkor a különböz ő időszaki lapok esetében, amelyek akár
