Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. július 3. kedd - 17. szám - Egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. BAJKAI ISTVÁN (Fidesz)
1078 tanácsadók segítségével pusztító háborúként vezényelte és minősíthetetlen lejáratási kampánnyá akarta azt lealacsonyítani. A mi feladatunk, hogy biztosítsuk a választópolgárok részére, hogy szabad akaratuk a legteljesebb módon érvényesülhessen a választások során. A 2010es kormányváltást követően megkezdődött ha zánkban a közjogi berendezkedés átalakítása, amely az Alaptörvény elfogadását követően maga után vonta az egyes alapvető jogok gyakorlására, valamint a legfontosabb közjogi intézményekre vonatkozó szabályok megváltoztatását is. Ennek keretében került megal kotásra az új választási anyagi jog, majd a választási eljárásra vonatkozó szabályok kódexe. A választási szabályok irányát alapvetően befolyásolta az Országgyűlés létszámának csökkentése, amelyet a korábbi 386 helyett 199 főben határozott meg az Alaptörvé ny. Kiemelkedően fontos nemzeti minimum került kialakításra azzal, hogy az Alaptörvény rendelkezései szerint a választójog gyakorlásának már nem előfeltétele a magyarországi állandó lakhely megléte, ez pedig lehetőséget teremtett arra, hogy a magyarság egé szét lényegében megtagadó, a külhoni magyarságot ellenfélnek tekintő baloldali ellenzék hisztérikus tiltakozása ellenére az elszakított területeken élő magyar állampolgárok is részt vehessenek az anyaországi választásokon. A baloldali ellenzék megtagadta a magyarság együvé tartozását, ezért engedjék meg, hogy idézzem számukra keresztény tanításunk egy fontos mondatát: ablue peccata non tantum faciem; mosd le a bűneidet, ne csak az arcodat! Az anyaországi választásokon való részvétel lehetőségének a megterem tése, annak a választójogi rendszerbe történő beépítése szintén az új választási jogszabályok megalkotására várt. Választási rendszerünk legnagyobb változása a vegyes rendszer megtartása mellett a korábbi háromcsatornás - egyéni körzet, területi lista, ors zágos lista - választási rendszer helyett egy egyszerűbb és áttekinthetőbb kétcsatornás rendszer - egyéni körzet, országos lista - kialakítása volt. Ezenfelül a választási reform lehetőséget biztosított arra is, hogy az elmúlt húsz esztendő választásainak tapasztalatai beemelésre kerüljenek a választási rendszerbe, amely által mind a választópolgárok, mind a jogalkalmazók egy letisztult és gyakorlatorientált szabályozási rendszerrel találkozhatnak. További alapvető változtatása a reformnak, hogy több olyan fontos kérdés is a helyére került általa, amely számos rendellenességet okozott a korábbi választásokon. Ezek a súlyos problémák olyan szintre jutottak el, amely már veszélyeztette a választások demokratikus jogszerűségét, erre több nemzetközi szervezet is felhívta a figyelmet. Ezekre a problémákra megfelelő megoldások születtek, mint a súlyos eltérésekkel rendelkező választókörzetek arányosítása vagy az ajánlási rendszer visszásságainak megszüntetése. Ezek a lépések is rámutatnak arra, hogy az új választás i rendszernek köszönhetően több évtizedes problémák megoldására került sor. Az új állampolgársági törvény, valamint az új választási törvény olyan korrekciót végzett a politikai rendszerben, amelynek köszönhetően a külhoni magyarok is a politikai közösség részévé váltak. Az Alaptörvény nem követeli meg, hogy a választásra jogosultak állandó magyarországi lakhellyel rendelkezzenek, ezzel pedig megnyitotta az utat azon magyar állampolgárok előtt is, akik nem Magyarországon élnek. Az országgyűlési képviselők v álasztásáról szóló törvény preambuluma szerint az Országgyűlés garantálja, hogy a határainkon kívül élő magyar állampolgárok a politikai közösség részesei, viszont lényeges különbség, hogy amíg a Magyarországon lakcímmel rendelkező választópolgárok két sza vazattal rendelkeznek, addig a külhoni magyarok egy szavazattal, kizárólag pártlistára szavazhatnak, és ezáltal valóban a politikai közösség részeivé váltak. A Magyarország területén élő nemzetiségek parlamenti képviseletét a rendszerváltás óta eltelt több mint húsz esztendőben a korábbi kormányzatok egyike sem tudta megvalósítani. 2010et követően, a második Orbánkormány ezt a mulasztást is orvosolta. Az Alaptörvény rögzíti, idézem:
