Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. július 3. kedd - 17. szám - A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1064 Ez elég érdekes, mert ezen logika alapján beismerik azt, hogy egy bírósági vezető, mondjuk, e gy törvényszéki, ítélőtáblai vagy járásbírósági vezető akkor ezek szerint az egész bíróságot elfogulttá teheti. Ez természetesen azért nincs így, vagy merem remélni, hogy még nincs így, de azért ezt a gondolkodást, ami jelen pillanatban megjelenik a FideszKDNPn keresztül, és továbbgyűrűződik a bíróságok irányába Handó Tünde tevékenységén át, ez a logika jellemzi. Akkor már összeáll a kép, hogy miért akarnak önök mindenhova olyan bírósági vezetőket kinevezni, akik lojálisak, hiszen úgy gondolják, hogy így az egész bírósági rendszert tudják felügyelni, hogyha nem is egykét év alatt, de most már eljutottunk oda, hogy 2012 óta ki lehet mondani, hogy ebben a ciklusban bizonyosan megtörténik a bíróságok bekebelezése, ha így mennek tovább a dolgok, ami nyilvánva lóan a magyar jogállamiságnak nem fog túlságosan a hasznára válni. Aztán, hogy milyen módon lehet ezt meggátolni, és merrefelé mennek tovább vagy merrefelé durvulnak a folyamatok, ezt még nem lehet tudni. Mi nyilvánvalóan itt az Országgyűlésben vagy a közv élemény felé meg tudjuk jeleníteni ezeket a problémákat, de hát elég kevés az eszközünk, még a nyilvánvaló jogsértések ellenére is. (18.10) Egyébként hozzáteszem - és ezt államtitkár úrral az interpellációkban is megpróbáltuk tisztá zni, de ott rövidebb az időkeret, ezért részben sikertelenül , hogy az nem csak egy kívülről, a kormány és az Országgyűlés szempontjából egy kívülről nézendő probléma, hogyha az Országos Bírói Tanács, aki a csúcsszerve lenne, az ellenőrző szerve lenne Han dó Tündének, gyakorlatilag nem tud működni. Mert szintén a sajtóból látható módon Handó Tünde megkérte - sajtóhíreket mondok megint csak - a hozzá hű vagy hozzá lojális tagokat, hogy mondjanak le a pozíciójukról, és ezáltal azt lehessen mondani, hogy működ ésképtelen az Országos Bírói Tanács, és nem tudja meghozni vagy meg sem tudja próbálni végrehajtani a hozott határozatokat. Ez teljes mértékben egy olyan patthelyzet, ami az igazságszolgáltatást aláássa. Úgyhogy teendő lenne bőven. Jelen pillanatban Handó Tünde személye az, aki ezeket a jogokat gyakorolja, de a mindenkori OBHelnökre igaz, tehát ha lejár a mandátuma Handó Tündének, akkor valószínűleg a következő kinevezett is ezt a gyakorlatot fogja továbbvinni. Kontroll nélkül nem működhet ilyen formában a bírói igazgatás, és ha Magyarország egy olyan ország lesz, ahol egy ember dönthet bírók, bírósági vezetők kinevezésében, és az, hogy ő áthágjae a jogszabályokat vagy nem, teljesen indifferens és szankcionálhatatlan lesz, akkor Magyarország nem lesz jogál lam. És ott sem tartunk, vagy már ott sem tartunk, hogy a konkrét feltett kérdésekre a válaszokat megkapjuk. Ez az Igazságügyi bizottság jegyzőkönyveiből is kiolvasható. Vejkey Imre elnök is itt ül a teremben, tehát alá tudja támasztani, azt hiszem, amit m ondok, hogy azon kicsi, csekély 7 percben, amit az egyes ellenzéki frakciók évente az Országos Bírósági Hivatal elnökének a számonkérésére vagy a kérdések feltevésére fordíthatnak, még azokra sem kaptunk konkrét válaszokat. Még az sem volt, hogy valamiféle válasszal megpróbálták volna kiszúrni a szemünket, hanem teljesen másról beszélt vagy nem a kérdésekre felelt az OBH elnöke. És ez egyébként megtörtént - megint csak az Országos Bírói Tanács hivatalos közleményére utalnék , ők pont ugyanezt mondták el, h ogy a kérdéseikre még csak szakmai választ sem kaptak egyszer sem az OBH elnökétől. És most tényleg csak jéghegy csúcsáról beszélünk, beszélek, mert itt számtalan dologgal ki lehetne ezt egészíteni. Ameddig ezeket nem rakjuk helyre, addig sajnos ne várjuk azt, hogy a demokratikus helyzetet bemutató, mondjuk, nemzetközi listákon Magyarország feljebb kerüljön. Azt kell mondjam, hogy ilyen helyzetben a közigazgatási bíróságok szempontjából sem hiszem, hogy egy olyan rendszer kerülhet kialakításra, ami előrelép ést jelenthet. Ugye, az Alaptörvényben csak egy utalás van a közigazgatási bíróságok felállítására. Azt még nem tudjuk, hogy milyen módon kerül ez megvalósításra. Ezt lehetne jól csinálni, és lehet elég rosszul is, ahogy azt a jelen és általam ismertetett példák mutatják. Azt kérem, hogy legalább a közigazgatási bíróságoknál valamiféle önmérsékletet tanúsítson a kormány, és a jelen javaslat - amire mondtam, hogy támogatható - mellett
