Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. július 3. kedd - 17. szám - A Nemzeti Közszolgálati Egyetem fenntartói jogait érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a Miniszterelnökség államtitkára:
1026 ismeretekre és felsőfokú képzésre kell ép ülnie. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem feladata a XXI. század kihívásainak megfelelni tudó állam, a jó és hatékony kormányzás, az elkötelezett közszolgálat építése az oktatás és a tudomány eszközeivel. Világunk gyorsuló és bonyolult változásai csak nyitott és átfogó szemlélettel érthetők meg. Ahogy az emberi szervezet is csak organikus egységként tud a bajokkal megküzdeni, így a közszolgálat is csak egységes erőforrásként hatékony. Az állam szerepét komplexen, világunkat egészként kell tekintenünk. Az unive rsitas filozófiája egykoron az egységre törekvő szemléletet hordozta, de mára tudásunk széttöredezett, a tudomány rendszereit is átrendező változások azonban tudásunk újraegyesítését, szintézist követelnek. Újító és innovatív gondolatokra van szükség a köz ügyekben is. A tudomány és a közszolgálat korszakos átalakulásának egyik innovatív színtere a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Jelen törvényjavaslat eme szellemiség követésén alapszik. Ahhoz, hogy az egyetem működése az eddigieknél is hatékonyabb és eredmény esebb legyen, meglátásunk szerint bizonyos pontokon módosítani szükséges a fenntartói struktúrát. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi törvény a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fe nntartói jogai gyakorlójának 2011ben a közigazgatási fejlesztésért felelős minisztert, a honvédelemért felelős minisztert, valamint a rendészetért felelős minisztert jelölte meg, akik fenntartói jogaikat egy közös, egyhangú döntéshozatali mechanizmuson al apuló fenntartói testület útján gyakorolhatták. A 2014es parlamenti választások után, a szakfeladatok átrendeződését követően a fenntartói testület tagja lett az Igazságügyi Minisztérium képviselője is, ezzel négytagúra bővült ez a testület, az egyhangú d öntéshozatali mechanizmus változatlansága mellett. Ez a fenntartói konstrukció az alapítás időszakában és az első években jól működött, beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Ekkor még a szakmai és a fenntartói irányítás szorosan össze kellett hogy kapcsoló djon, s ez a modell biztosította, hogy sikeres lehessen az integráció. Az FT évről évre csökkenő ülésszáma is jelzi - 2012ben 33 ilyen ülés volt, 2013ban 21, 2014ben 18, 2015ben 18, 2016ban 16, 2017ben 14, az idei évben pedig 6 ilyen ülés volt , teh át a csökkenő ülésszám is jelzi, hogy erre a típusú vezetési modellre ma már nincs szükség. Ez a modell azonban más okok miatt is meghaladottá vált. Az egyik ok az, hogy sikeres volt az integráció. Az intézmény számos olyan új kormányzati feladatot kapott, gondoljunk például a tisztviselői továbbképzésekre vagy a közszolgálat fejlesztését célzó uniós finanszírozású projektekre, amelyben minden kar, intézet részt tudott venni. A Ménesi úti telephelyről és a Farkasföldi úti telephelyről két kar leköltözött a Ludovika Campusra, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar költözése tervezés alatt van. Egyre egységesül e tekintetben is az intézmény. (15.20) Ez áthallgatásokat, átoktatásokat tesz lehetővé. Ma már a hallgatói rendezvények is közösek. Az intézmény kebe lén belül született egy új kar is, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar, amely viszont aszimmetriát teremt azzal, hogy fenntartói képviselet nélkül működött, a Külgazdasági és Külügyminisztérium ugyanis nem volt fenntartó, csak tanácskozási joggal vett részt az FT ülésein. A Víztudományi Kar a Bajai Eötvös József Főiskolából kiválva lett az NKE része. A kar a BM szakmai támogatásával lelt az egyetemen otthonra. A fenntartói irányításban és magában a testületben a számos személycsere kompetenciavesztéseke t, a felelősségi viszonyok torzulását eredményezte. Az elmúlt hat és fél évben nyolc fenntartó miniszter és 12 FTtag irányította összességében az egyetemet. Ezeken túl több olyan szempont volt, amely a testületi formában működő komplex irányítást szükségt elenné tette, pontosabban a szakmai és a fenntartói irányítás elválasztása mellett sorakoztatott érveket. A költségvetési fejezetgazda Miniszterelnökség részben az intézmény költségvetése kezelése okán indokolt, hogy fenntartójává váljon az intézménynek, r észben pedig ez a változás biztosítaná,
