Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 18. hétfő - 9. szám - Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek a magasházak építésének szabályozásával kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - HEGEDŰS LORÁNTNÉ, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
102 településnek, adott esetben, mivel most a Fővárosi Önkormányz atról beszélünk, nyilván annak a tervtanácsáról lehet szó. Annak egy véleményezése mondhatja ki, hogy megépülhete adott esetben egy 90 méter magas építmény Magyarországon vagy sem. Illetve szintén az eredeti törvényjavaslat szerint az ezen törvény hatályb alépését követően indult eljárásokban, valamint a hatálybalépést megelőzően indult eljárásokban nem lehet majd engedélyezni toronyház építését, azon kívül pedig, ha már végleges építési engedély kiadásra került. Gyakorlatilag megint csak azt kell mondjam, hogy minden esetre, ami eszünkbe juthat, kivéve akkor, ha már az építési napló megnyitásra került. Most térjünk rá arra, hogy valójában miről is szól ez az egész törvényjavaslat. Tudjuk, hogy a Kopaszigáton a Garancsiék megvettek az Eximbank segítségével 16,5 milliárd forintért egy elég nagy területet, ahol összességében eredetileg 3040 ezer ember lakhatását tették volna lehetővé, és ezen beépítési elképzelésnek az egyik épülete lett volna ez a 120 méter magas épület, amit egyébként az UNESCO maga is megk ifogásolt nálunk. Felhívta a Fővárosi Önkormányzat és a Közgyűlés figyelmét, hogy ne módosítsák, illetve ha már módosították, akkor vonják vissza a városrendezési szabályzatnak azt az elképzelését, miszerint itt ilyen magasságú épületet el lehessen helyezn i. Ha már ön igazodási pontokat mondott, és beszédének az első körülbelül kilenc percében az elmúlt kétezer év építéstörténetét adta itt elő nekünk rendkívül színes módon, akkor mondjuk el, hogy önök igazodási pontnak tartották a Gellérthegyet, amihez képe st csak 10 méterrel lett volna kevesebb ez az épület. Eddig a 96 méteres kupoláról, illetve annak a csúcsáról beszélhettünk, a Szent Istvánbazilikáról beszélhettünk mint elég jelentős épületről Magyarországon, Budapesten, és most lett volna egy közel Gell érthegy nagyságú épület. De azt is elmondta az UNESCO, hogy eléggé sérülékeny az a status quo, ami a világörökségi látványt, illetve annak a védelmét jelenti, tehát felhívta az illetékesek figyelmét arra, hogy ebből a szabályozásból jó lenne mihamarább kiv onulni. (19.30) Na most, nyugodtan leszűkíthetjük ennek a törvénynek a hatáskörét egyetlenegy cégre, egyetlenegy cégcsoportra, nevezetesen Orbán Viktor kötélbarátjára, Garancsira. Valamint azt is mondjuk el azért, hogy időközben belépett a ké pbe a MOL is 2017 vége felé, akik azt mondták, hogy ők maguk építenék meg ezt a bizonyos toronyházat. De azt elképzelhetőnek tartották, hogy a Market lenne a kivitelező. Tehát ilyen értelemben nem került volna ki Garancsi a képből. Önök azt tételezik föl, az eredeti törvényjavaslatban olvasom, hogy abban az esetben, ha megnyitásra került már az építési napló, akkor viszont kártalanítás illetné meg a tulajdonost. Na most, azt se ártana tisztázni, hogy mit nevezünk az építési napló megnyitásának egészen ponto san. Ha az adatokat feltöltötték már? Ha a szereplő körök leosztásra kerültek? Vagy ha már átadták a munkaterületet hivatalosan? Ezen törvény hatályba léptetését önök június 30ra tolták ki. Tehát kérdés, én egyedi építési hatósági ügyekbe nem láthatok bel e, tehát pontosan nem tudom, hogy ezen MOLszékháznak most éppen hol tart az engedélyezése, nagyon kérem, hogy erre konkrétan válaszoljon nekünk, hogy ezek szerint megnyitottáke már az építési naplót ezen ügy kapcsán. Mert azért jó lenne tudni, hogy tulaj donképpen miről is beszélünk mint kártalanításról. Azt mondják, arról lehet hallani, hogy 1 millió forintos négyzetméterárak lesznek itt ezen székházépületben, és 83 ezer bruttó négyzetmétert akarnának beépíteni. Ha csak ezt veszem alapul, a kártalanítás ö sszege igen sok milliárd forint lesz, tisztelt államtitkár úr; még akkor is, ha egyébként a kormányzat magához vonja a kártalanítás összegének meghatározásával kapcsolatos előírásokat, illetve azt, hogy ki az, aki megállapíthatja, hogy mennyi a valódi kár értéke. Mindazonáltal sok tíz milliárd is elképzelhető, hogy itt felmerülhet, tehát egy jelentős költségvetési összeg is. Kérem, hogy még mielőtt a költségvetési törvény vitájába belekezdünk, azért ezt tisztázzuk itt, a Ház előtt, mert adott esetben akkor azt is el kell mondani, hogy mely forrásokból fogják majd elvonni ezt az iszonyatosan nagy összeget. Aztán az ön módosító indítványa arról szól, hogy nem is 65 méter, elnézést kérünk, hanem 90 méter. Lehet, hogy ezt a matekot önök már elvégezték, és kiderü lt, hogy reménytelenül sok lenne az a kártalanítás, amit ki kéne fizetni adott esetben a MOLnak? Vagy miről szól ez a történet
