Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. július 3. kedd - 17. szám - A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - KORÓZS LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1003 Az a lapvető jogok biztosa, Szabó Máté professzor úr beadványára az Alkotmánybíróság 2012 novemberében megsemmisítette azt a passzust, amely szabálysértésnek minősítette a hajléktalanságot. Az Ab kimondta, összeegyeztethetetlen az Alaptörvényben szabályozott em beri méltóság védelmével, ha az állam önmagában azt bünteti, hogy valaki kényszerűségből a közterületen él. Ezt mondta szó szerint a határozatában az Alkotmánybíróság. A hajléktalanság szociális probléma, ahogy utaltam rá, amelyet az államnak a szociális i gazgatás, a szociális ellátás eszközeivel, és nem büntetéssel kell kezelnie. Az Alkotmánybíróság szerint, ismét idézek: „sem a hajléktalanoknak a közterületekről való eltávolítása, sem a szociális ellátások igénybevételére való ösztönzése nem tekinthető ol yan alkotmányos indoknak, amely megalapozná a hajléktalanok közterületen élésének szabálysértéssé nyilvánítását”. Ezt is kimondta az Alkotmánybíróság. A testület megsemmisítette azokat a törvényi rendelkezéseket is, amelyek rendeletalkotási felhatalmazást adtak az önkormányzatoknak pénzbírsággal sújtható közösségellenes magatartások meghozatalára. A TASZ, tisztelt Ház, korábban a 2012. április 15. - a szabálysértési törvény hatálybalépésének dátumáról beszélek - és 2012. november 21. - ekkor volt az alkotmá nybírósági döntés - közti adatokat kérte ki, és abból az derült ki, hogy 2200 ember ellen indult eljárás ilyen címszóval, és több mint 1500 esetben, összesen 40 millió forint értékben szabtak ki bírságot. A szociológus kollégák szerint valójában a hajlékta lanság hatósági üldözésének semmi jogszabályi akadálya nincs jelenleg sem, vagyis nem is kellett volna módosítani az Alaptörvényt. Az egy más kérdés, hogy a gyakorlatban nem érvényesítik a szabályokat. Igaz, az ombudsmani jelentés korábban megállapította, nem a büntetés volt a fő cél; a jogszabálymódosításokat a hatóság arra használta fel, hogy elüldözzék a hajléktalanokat azokról a területekről, ahol zavarhatták a városlakókat. Tisztelt Ház! Érdemes kitérni arra, hogy a korábbi szabályozásról miket mondot t még az Alkotmánybíróság, hiszen hasonló általános tilalmat korábban is tartalmazott már a szabálysértési törvény, de azt az Alkotmánybíróság alaptörvényellenesnek minősítette. Idézem, azt hiszem, a 38/2012. (XI. 14.) Abhatározatról van szó: „A tényállá s megfogalmazásából arra lehet következtetni, hogy a jogalkotó a közrend védelmében alkotta meg ezt a tényállást. A közrend védelme lehet olyan alkotmányos érdek, amelynek érdekében a jogalkotó szabálysértési szankció alkalmazását írja elő. Önmagában az, h ogy valaki a közterületen éli az életét, mások jogát nem sérti, kárt nem okoz, a közterület rendeltetésszerű használatát, a közrendet nem veszélyezteti.” Azoknak a magatartásoknak a szankcionálására, amelyek a közterület használata során mások jogait sérti k, a közrendet veszélyeztetik, a szabálysértési törvény számos önálló tényállást, például a koldulás ilyen, a csendháborítás, a köztisztasági szabálysértés, et cetera, et cetera, veszélyeztetés kutyával, közerkölcs megsértése és garázdaság… - tehát ilyet á llapít meg, ezek alapján büntethető az a hajléktalan is, aki a közterületet a közrendet veszélyeztető módon használja. Tehát ezekre az indítványokra az égvilágon semmi szükség nem volt, amelyeket önök a parlament elé hoztak. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőt ársaim! Az Alkotmánybíróság önkormányzati ellátásokkal kapcsolatos érvelése ezen javaslat esetében is fennáll, hiszen itt is a hajléktalanellátás működésén vagy hiányán múlik az, hogy szabálysértése a közterületen lakás. Ennek megerősítésére nézzük meg, m iket mondtak a civilek a kormány legújabb gyűlöletkampányáról, mert nem tudom másnak nevezni. Idézem a civileket. „Magyarországon körülbelül 30 ezer ember hajléktalan.” Tehát nem csak én állítom, a civil szervezetek is. „De csak töredéküknek jut hely a szá llásokon. Az országban ugyanis 11 200 férőhely van összesen, tehát háromszor több az otthontalan, mint a hely. A helyzet nem is Budapesten a legdurvább, vidéken még rosszabb. Állandó a tűzoltás. A tartós megoldáshoz jóval több pénz kellene.” A civilek véle ményét itt bezárom. Ma egy szállón többen vannak összezárva egy légtérben, jellemzően négy, de inkább ennél is többágyas szobákba, néhol még akár emeletes ágyakkal is. Magyarországon csak egy olyan intézmény van, ahol a lakó akár egyedü l is lehet a szobában. Maximum kétágyas szobákra lenne