Országgyűlési Napló - 2018. évi tavaszi ülésszak
2018. június 12. kedd - 8. szám - Az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési megállapodáshoz a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele c... - ELNÖK: - DR. APÁTI ISTVÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
394 gazdasági, pénzügyi és műszaki együttműködés megteremtésére. A legfontosabb gazd asági feladat a következő évekre, hogy a középeurópai országok a NyugatBalkánnal kiegészülve minél szerteágazóbb energetikai hálózatokkal, lehetőségekkel tudják majd biztosítani a versenyképességüket. Az energiaellátás oldaláról Magyarország képes lesz a z iparát versenyképesebbé tenni, és úgy látjuk, hogy Horvátország csak akkor tud KözépEurópához hozzánőni, ha energiarendszere képes lesz a középeurópaihoz kapcsolódni. (12.50) Magyarország évek óta arra törekszik, hogy minél több országgal kiépítse a földgázszállítás útvonalait. A megállapodás biztosítja az együttműködés révén a felek közötti gazdasági és társadalmi kapcsolatok fejlődését és a békés egymás mellett élés lehetőségét. Ennek tudatában frakciónk támogatja a törvényjavaslatot, kérem a tiszte lt Házat is erre. Köszönöm szépen a figyelmet. ELNÖK: Köszönöm szépen. Apáti István képviselő úr, a Jobbik vezérszónoka következik. DR. APÁTI ISTVÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtá rsaim! Mint bizonyára mindenki tudja, Horvátország 2013ban vált az Európai Unió tagjává, s a csatlakozási okmányban szerepelt, hogy valamennyi, az EU és tagállamai által kötött nemzetközi szerződéshez jegyzőkönyv révén csatlakozhat. A jegyzőkönyv 2016. áp rilis 1jén lépett hatályba. Eredeti célja a politikai párbeszéd előmozdítása volt, a kereskedelmi és beruházási kapcsolatok élénkítése, egyfajta gazdasági, pénzügyi és műszaki együttműködés is. Azonban itt néhány szó vagy gondolat erejéig ki kell térni az EU és Oroszország viszonylatában fennálló szankciós politikára, amely nemcsak az EUból Oroszországba irányuló exportot érinti, hanem egyébként hazánkat is igen súlyosan és érzékenyen. Utóbbi esetében a szankciók bevezetésétől a 2016. év végéig 15 százalé kos kiesést, magyar viszonylatban 10 százalékos kiesést láthatunk, ez hazánk vonatkozásában bő egymilliárd eurós kiesést jelent. (Szávay István elfoglalja helyét a jegyzői székben.) Engedtessék meg nekem a Mezőgazdasági bizottság tagjaként és a téma iránt érdeklődő képviselőként, illetve családi gazdaság tagjaként megemlíteni egy igen sajátos vonatkozást, amelyről méltatlanul keveset beszélünk itt az Országgyűlésben és szakbizottsági szinteken is. Ez pedig a magyar mezőgazdaság lehetőségei, azok a lehetősé gek, amelyeket jelen pillanatban abszolút nem tudunk kihasználni, teljes mértékben elveszettnek tűnnek, holott a kis- és közepes családi gazdaságok túlélése, hosszú távú jövője szempontjából kulcsfontosságú lenne az - és akkor ne beszéljünk mellé, mondom a lényeget , hogy Oroszországba is tudjunk szállítani kiváló minőségű magyar mezőgazdasági termékeket. Gondolok itt a frissen szüretelt zöldségre, gyümölcsre vagy akár a feldolgozóipar különböző termékeire, ugyanis az orosz emberek, az orosz fogyasztók pon tosan emlékeznek még a korábbi időszakból arra, hogy a Magyarországról érkezett mezőgazdasági termékek, legyen szó húsról, zöldségről, gyümölcsről, bármilyen termékről vagy terményről, kiváló minőségűek, emlékeznek még a konzervipari termékekre is, és igen nagy lenne a kereslet egyébként. Van szerencsém olyan információk birtokában lenni, hogy lenne olyan tisztességes orosz vállalkozó, aki önmagában jelentős mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt szállítana Magyarországról Oroszországba, illetve vásárolna fel. Ez kifejezetten áldásos hatást gyakorolna, kedvező hatást gyakorolna a tekintetben is, hogy a kis és közepes családi gazdaságok, a kis és közepes paraszti réteg nem lenne kiszolgáltatva a felvásárló maffia kényének és kedvének, és legyen szó akár zöldség, akár gyümölcsfelvásárlási árakról, nem beszélve itt egyébként a csak részben elhárítható időjárási kockázatokról, lényegesen kedvezőbb helyzetbe kerülnének. Itt a kereslet és a kínálat egymásra találna. Gyakorlatilag nem tudunk annyit termelni, amennyit n e tudnánk eladni, tehát szinte minden
