Országgyűlési Napló - 2018. évi tavaszi ülésszak
2018. június 12. kedd - 8. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - MENCZER TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár:
354 2010. június 4én lépett hatályba a törvény, és a FideszKDNPkormány köve tkezetes kiállásának köszönhető az, ahogyan az ukrán oktatási törvény kapcsán kiállt a kárpátaljai magyarok oktatási jogaiért, amelynek első látható eredményeként június 4ét, a nemzeti összetartozás napját követően most, 2018. június 5én az első érdemi k onzultáció megkezdődött a kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetek és az új oktatási miniszter, Lilija Hrinevics között. Szeretném elmondani, hogy nemzetközi jogászként is elfogadhatatlannak tartom azt, hogy Ukrajna, amely az Európa Tanács tagja, és rat ifikált olyan nemzetközi kisebbségvédelmi szerződéseket, mint a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája, valamint a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény, és hatályban van a két ország között az 1991ben megkötött bilaterális szer ződés, olyan oktatási törvényt kíván elfogadni, amely az 5. osztálytól felfelé gyakorlatilag felszámolja a nemzeti kisebbségek anyanyelven való tanulásának a lehetőségét, ezáltal a tradicionális oktatási hálózatot Ukrajnában. A jelenlegi ismereteink szerin t 2016 és ’17 között 71 magyar intézmény van Ukrajnában, és 27 olyan intézmény, amelyben a diákok magyar nyelven tanulhatnak. Ez összesen 16 275, magyar nyelven tanuló diákot jelent. Tudjuk, hogy 2017 decemberében a Velencei Bizottság kiadta a véleményét a z ukrán oktatási törvény 7. cikkelyére vonatkozóan, amelyben felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajnának haladéktalanul meg kell kezdenie a nemzeti kisebbségekkel való konzultációt, valamint hogy az új oktatási törvény a magánintézményekre ne vonatkozzon. T isztelt Képviselőtársaim! A FideszKDNPkormány nemzetpolitikai eredményei vitathatatlanok, amelynek része az a fajta kiállás, amelyet az elmúlt háromnegyed évben tanúsított az ukrán oktatási törvény kapcsán, ezzel is megmutatván azt, hogy az Alaptörvénybő l fakadó kötelezettségünk mennyire magától értetődő egy kereszténydemokrata kormány gondolkodásmódjában. Tiszteletre méltó az a diplomáciai harc és offenzíva, amelyet a magyar kormány képviselt a nemzetkö zi szervezetekben, az ENSZben, az EBESZben, az Európa Tanácsban, amelynek látjuk az első eredményeit. Petro Porosenko ukrán elnök az állampolgársági törvényre vonatkozó módosítási javaslatát is visszavonta, amely az ukrán állampolgárságot vonta volna meg azoktól a kettős állampolgároktól, akik részt vesznek más országok választásain, valamint az új oktatási miniszter felvázolta azt a törvényjavaslatot, amely értelmében az oktatási törvény végrehajtását és alkalmazását 2023ra tolná ki Ukrajna, valamint az t is tartalmazza a törvényjavaslat, hogy a magánintézmények vonatkozásában ez az oktatási törvény gyakorlatilag nem fog vonatkozni. A fenti előrelépésekben a magyar kormány határozott, következetes és a konfliktusoktól nem félő, magyarokért, határon túli m agyarokért kiálló nemzetpolitikájának és diplomáciájának vitathatatlan érdemei vannak. Köszönöm, hogy tanúja lehetek ezeknek az eredményeknek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Juhász Hajnalka képvis elő asszony. A kormány nevében Menczer Tamás államtitkár úr fog válaszolni az elhangzottakra. MENCZER TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Talán érdemes mindene kelőtt a magyar álláspont legfontosabb mondatát kiemelni; én is ezzel szeretném kezdeni. Ha úgy tetszik, az alapvetés úgy hangzik, hogy márpedig szerzett kisebbségi jogot elvenni nem lehet. Ez ellentétes Ukrajna kétoldalú megállapodásaival és a nemzetközi kötelezettségvállalásaival is. A kárpátaljai magyarok esetében három dologról kell beszélnünk. Az első az oktatási törvény, amit ön is említett. A korábbi oktatási törvény megteremtette a lehetőséget arra, hogy egy nemzetiségi diák 3tól 23 éves koráig, te hát ha úgy tetszik, a felsőoktatás végéig használja az anyanyelvét. Ezt az új törvény mindössze az alsó tagozat végéig engedi meg. Ezt természetesen elfogadhatatlannak tartjuk. Ha valóban az az ukrán jogalkotó és az ukrán kormány szándéka, amiről
