Országgyűlési Napló - 2018. évi tavaszi ülésszak
2018. június 11. hétfő - 7. szám - Dr. Gurmai Zita (MSZP) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Miért nem biztosítja a kormány a valódi esélyegyenlőséget? Mit tesz a kormány a nők és férfiak közötti bérkülönbségek csökkentése érdekében?” címmel - ELNÖK: - TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár:
277 megállapítja, hogy az Unió tevékenységeinek folytatása során törekszik az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség előmozdítására, és küzd mindenfajta, ne men alapuló megkülönböztetés ellen. Nemcsak az uniós jog, hanem számos nemzetközi egyezmény is kiemelten kezeli az egyenlőséget, többek között az 1967ben elfogadott, nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezmény, a CEDAW és annak fakultatív jegyzőkönyvei. A magyar Alaptörvény sajnálatos módon nem tartalmazza az „egyenlő munkáért egyenlő bér” követelményét, de a nők - mint hátrányos helyzetű társadalmi csoport - esélyegyenlőségének előmozdítását cél ként határozza meg. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről szóló törvény pedig kifejezetten a nemi alapú hátrányos megkülönböztetés egyik formájaként határozza meg az azonos munka eltérő díjazását. Az egyenlőség előmozdításához a határozatba fogla lt felméréseken túl az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a munkaügyi bíróságok és a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek tapasztalatain alapuló pozitív intézkedések is szükségesek. 2014. március 7én az Európai Unió Bizottsága ajánlást adott ki, 2014/124/E U, a férfiak és nők egyenlő díjazása elvének az átláthatóság révén történő megerősítéséről. A szükséges intézkedésekre ajánlásokban megfogalmazott készletből maguk választanak a tagállamok, a cél közös: a bértranszparencia javítása. Tisztelt Államtitkár Úr ! Miért nem biztosítja a kormány a valódi esélyegyenlőséget? Mit tesz a kormány a nők és férfiak közötti bérkülönbségek csökkentése érdekében? Támogatjae a kormány az előbb említett, általam benyújtott országgyűlési határozati javaslatot? Tisztelettel vár om válaszát. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK: Válaszadásra Tállai András államtitkár úrnak adom meg a szót. Parancsoljon! TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Írásban kicsit hosszúra sikerült az interpellációja, ezért segítek az Országgyűlésnek megérteni azt. Ön a mai napon, délelőtt 11 óra 19 perckor benyújtott egy országgyűlési határozati javaslatot az említett témáról. Szeretném ön t tájékoztatni, hogy 2016. augusztus 15én és 2016. november 7én szó szerint ugyanezt a határozati javaslatot már képviselőtársai, Gúr Nándor és Korózs Lajos benyújtották az Országgyűlésnek. (Bangóné Borbély Ildikó: Próbálkoznak, próbálkoznak!) Arról is s zeretném önt tájékoztatni, ahogy ön is elmondta, ez az Európai Bizottság 2014. márciusi ajánlás alapul, az abban foglaltak érvényre juttatását tűzte ki célul. (14.50) Nyilván ennyi idő alatt nem sikerült, hiszen lényegében alig egy órája adta be az orszá ggyűlési határozatijavaslattervezetet, azért engedje meg, hogy a kormány álláspontját, véleményét, tájékoztatását elmondjam ebben a kérdésben, ami természetesen egy nagyonnagyon fontos kérdés a társadalom számára. Szeretném biztosítani arról, hogy a korm ány elkötelezett a nők jogainak érvényesítése tekintetében, ám mindezt nem a nemeket elválasztó különbségek hangsúlyozásával teszi, hanem a közöttük lévő kiegyensúlyozott együttműködés feltételeinek megteremtésére és megerősítésére fókuszál. A kormány bizt osítja a valódi esélyegyenlőséget, és mindent megtesz a nők és a férfiak közötti bérkülönbség csökkentése érdekében. A nemek között minden országban megfigyelhetők bérkülönbségek, ez nem sajátos magyar jelenség. Ha Magyarországon megvizsgáljuk a ké t nem bérei közötti eltérést, akkor megállapíthatjuk, hogy a 28 tagállam tekintetében Magyarországon az átlag alatti mértékű ez az eltérés. Az Eurostat idevonatkozó jelentése alapján 2012t követően hazánkban csökkentek a nemek közötti bérkülönbségek, s eb ben jelentős szerepe volt annak is, hogy a magas női foglalkoztatási arányt képviselő ágazatokban, mint például a köznevelési, az egészségügyi és a szociális intézményekben
