Országgyűlési Napló - 2018. évi tavaszi ülésszak
2018. június 11. hétfő - 7. szám - Interpellációk - Gyöngyösi Márton (Jobbik) - a külgazdasági és külügyminiszterhez - „A „szabadságharcos” magyar kormány a magyar emberek pénzén szolgálja orosz barátait?” címmel - ELNÖK: - MAGYAR LEVENTE külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár:
275 Tisztelt Államtitkár Úr! Mi áll annak hátterében, hogy a magát szabadságharcosnak láttató kormány, cserben hagyva egy magyar vállalatot és dolgozóit, egy ekkora üzletet orosz kézre játszott át? Hogyan értékeli annak egyre erősödő gyanúját, hogy a magyar kormányt külső országok zsarolják? Nem érzi úgy, hogy egy magyar állami vállalat segítségével tönkretenni egy megnyert üzletet és a magyar emberek zsebéből kivenn i a pénzt a hazaárulás minősített kategóriája? Várhatóe a jövőben is, hogy a magyar kormány a magyar vállalatokkal szemben külföldi érdekeket fog kiszolgálni? Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Válaszadásra Magyar Levente államtitkár úré a szó. (14.40) MAGYAR LEVENTE külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy a Jobbik most sem cáfolta meg azt a feltételezésünket, hogy a párt helyzete, a párt reménytelenségének mértéke egyenesen arányos a retorikájának az élességével, durvaságával. Hazaárulással vádolni ebben az esetben a magyar államot, a magyar kormányzatot, azt gondolom, ékes bizonyítéka ennek a feltételezésünknek. Tisztelt Képviselő Úr ! Kezdjük az elején! Keleti nyitás. Én nem leszek attól boldogabb és a kormány sem fogja magát erősebbnek érezni magát attól, ha megcáfoljuk azt az illúziót, hogy a keleti nyitás a Jobbik ötlete lett volna, és tőlük vettük volna át. A keleti nyitás egy töb b mint hat évvel ezelőtt indult, kifejezetten sikeres külgazdasági, külpolitikai orientációja a magyar kormányzatnak. Sorolhatnám azokat a számokat, azokat a külgazdasági és politikai sikereket, amelyek alátámasztják ennek a politikának a létjogosultságát, alátámasztják, hogy volt értelme elindítani. Gondoljunk csak arra, hogy mennyivel nőtt meg például a Kínából vagy Japánból Magyarországra érkező, kifejezetten magas hozzáadott értéket képviselő működőtőkeberuházások aránya. De beszélhetnék azokról a kise bb országokról is, amelyek irányába a magyar külgazdaság jelentősen, nagyságrenddel tudta növelni az elmúlt években az exportját. Tisztelt Képviselő Úr! Rátérve a kérdésének az érdemére: valóban van formálódóban immár évek óta egy nagyon komoly üzlet, amel y arról szól, hogy az egyiptomi vasúti részvénytársaság több száz, jelen esetben már 1400as nagyságrendről beszélünk, új vasúti kocsit rendelne magának. Az valóban helytálló, hogy Egyiptomban kifejezetten jó neve van a magyar gépgyártásnak és azon belül a magyar vasúti szakértelemnek. Bizonyítja ezt az a tény, hogy Egyiptomban a mai napig a gyorsvonatot „madzsar”nak hívják, nem szorul tágabb magyarázatra ez a tétel. Tisztelt Képviselő Úr! Az viszont, azt kell mondanom… (Pillanatnyit szü netet tart.) Maradjunk annyiban, hogy félretájékoztatták a képviselő urat, amikor arról tájékoztatták, hogy ez az ügylet veszélyben volna, amikor arról tájékoztatták, hogy bárki is, nemhogy a magyar állam, lenyúlta volna ennek az ügyletnek a perspektíváját a Ganztól, és akkor is félretájékoztatták, amikor ennek az ügyletnek a léptékéről volt szó, hiszen az most már nagyságrenddel nagyobb, mint kezdetben tűnt. Eleinte 700 vasúti kocsi szállításáról beszélgettünk az egyiptomiakkal. Valóban, a Ganz Danubius eg ykor szebb napokat látott nagy magyar ipari konglomerátum egyik utolsó zászlóshajócskája, a Ganz szállította volna ezeket a vasúti kocsikat. Itt jegyezném meg egyébként, hogy a valaha szebb napokat látott vállalat, ahogyan utaltam erre, és ahogyan éppen mo st olvashattunk róla, gyártotta az éppen száz éve elsüllyesztett Szent István csatahajót is több mint száz évvel ezelőtt Fiumében. Tehát innen indult ez a vállalat, ami aztán a rendszerváltás után a magyar ipar lejtmenetének egyik szomorú példáját produkál ta. Mindenesetre ez a vállalat 700 vasúti kocsit szállított volna Egyiptomba, amely ügylet azonban a képviselő úr állításával szemben soha nem volt bebiztosítva, nagyon komoly konkurenciával kellett küzdeni, orosz, kínai konkurenciával. Nem kell összehason lítani az orosz és kínai iparvállalatok méretét ezzel a kis magyar céggel. Ez az ügylet nem lett volna kivitelezhető, nem lett volna
